Kunszt2020-09-06T16:11:37+02:00

Heavy Chains of Sentimentalism
Beszélgetés Rózsa Luca Sárával

2021. július 22.|Kunszt||

Sirbik Attila
Az alkotó embert a kezdetektől foglalkoztatja a Genezis, a teremtés és az utána következő paradicsomi állapot szimbolikája, illetve a bűnbeesés, majd a kiűztetés pillanatának metaforája. De mi történik azután? Milyen körülmények között élünk, hogyan nézünk ki, és mi történik velünk egy mindent elpusztító özönvíz után? Rózsa Luca Sára romantikus belső késztetéstől vezérelve megkísérli feltárni létünk ciklikusságának egy-egy pillanatát. 2017-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, Mestere Gaál József volt.

Gulliver utolsó utazása
Koppány Attila kiállítása

2021. július 21.|Kunszt||

Pataki Gábor
Lemuel Gulliver, a nyughatatlan hajóorvos, végleg csömört kapva az emberfaj kárhozatos tulajdonságaitól, utolsó utáni utazására indult. Szerencséjére most egy olyan világban találta magát, melyet nem különböző méretű emberi lények vagy beszélő lovak, még csak nem is antropomorf szerkezetek laktak, hanem – Teremtőjük különös intenciója folytán – hol két, hol három dimenzióban megjelenő geometriai idomok.

Déjà vu
Radák Eszter: Újra itt!

2021. július 21.|Kunszt||

Kovács Alex
Radák Eszter kiállítása a koronavírus miatt bő egy éven át a tervezés és újratervezés állapotában volt. A Virág Judit Galériában most végre megtekinthetőek legfrissebb munkái, amelyek zömében az elmúlt három év során készültek. Ha jól tudom, Radák jó ideje nem állított ki – elsősorban intézményi teendői miatt –, és ezért érlelődött bennem a kíváncsiság, hogy az oktatás mellett a rektori munka, a művészi alkotómunkától élesen különböző hivatalbeli tapasztalatok vajon változtattak-e valamit a festészeti felfogásán. A válasz a kiállítás második képének címe (talán tudatos öniróniával elhelyezve): Déjà vu. Igazolva látom tehát korábbi feltételezésemet: Radák Eszter nem változott (nem változhat) olyan sokat. 

Stock
Korinek Gergely kiállítása

2021. július 20.|Kunszt||

Aknai Tamás
A megfigyelő ma a világteremtés részfeladatainak összehangolásához szükséges hajtóanyagok hiánya ellenére is – úgy a civilizációs, mind a spirituális féltekén – észleli a fékezhetetlen munkakedvet. De azt is, hogy a feladatok felismerésének időszerűségét, az energiaforrások meglelését és beosztásának mikéntjét illetően fékezi a lendületet és magabiztosságot néhány apróság. Ezek olykor olyan erejűek, hogy a Világot és a Teremtést is csak egymástól elkülönülten, igen távolról és érthető bizonytalankodásokkal elegyesen engedik meg szólongatni. A földi világteremtés kozmikus méretűvé dagadt kísérleteinek automatizálása és termékenyítése közben példás szaporasággal tömörítette a „képi lejátszáshoz” szükséges szervezőerőt, a mediális egyneműség mindenhatóvá tételével viszont tágította a szemléket végzők befogadói kapacitását garantáló nyelvi és tematikai sémákat.  

A mi és a hogyan felcserélhetőségéről
Pécs, 25

2021. július 19.|Kunszt||

Fülöp Tímea
A FUGA (Budapesti Építészeti Központ) aktuális kiállításának címe Egzisztencia, alcíme pedig Magunkon kívül – 25 éves a pécsi Művészeti Kar, ami ebben a formában megtévesztő lehet, mivel a kiállítás elsősorban retrospektív ünneplése a kar alapító képzőművészeinek, a jelenlegi oktatóknak, a doktoranduszoknak, illetve a graduális hallgatóknak, és csak másodsorban a sejtetett vizuális fogalomvizsgálat. Ez részben azért van így, mert a válogatás reprezentatív, tehát a tér büszkeségfalként funkcionál, hiszen a szelekció meghatározó szempontja volt, hogy az elmúlt negyed évszázad legjobbnak tartott pécsi kötődésű munkái kerüljenek ki. 

A végzet sötét árnyalatai
A DOOM depresszív spekulatív realista esztétikája

2021. július 16.|Kunszt||

Horváth Márk
A koronavírus-járvány és az ökológiai katasztrófa mint metakrízis együttesen a lehangoltság, a reményvesztettség és a kilátástalanság érzéseit kelthetik bennünk. Roppant fontos kérdés, hogy a kortárs művészeti, valamint általánosságban a kultúratudományos közeg mit tud kezdeni a negativitás és a kilátástalanság ezen többletével, amely mint valamilyen sötét végzet vagy elkerülhetetlen sors leselkedik ránk.  

A pusztulás és a veszteség koncentrikus körei
Interjú Ricz Gézával

2021. július 15.|Kunszt||

Sirbik Attila
Riczre a korai munkáktól kezdve jellemző a romos, kihalt architektúra, az ember által hátrahagyott épített környezet. Mintha csak egy világválság után járnánk, ha pedig meg is jelennek emberi alakok azok általában magányosan, háttal vagy eltakart arccal, a társadalomtól elidegenedve, izolálva, szociális kapcsolatok jele nélkül léteznek az őket körülvevő homogén térben. Ricz Géza Szabadkán született, később Magyarországon tevékenykedett, jelenleg Salzburgban él családjával.

Az emlékezés kertje
Kortárs művek a Gödöllői művésztelep alapításának évfordulójára

2021. július 15.|Kunszt||

Révész Emese
A Párhuzamos szálak című tárlat épp azt a nehéz vállalást tette, hogy kapcsolatot teremt a szakadozottan felfejthető művésztelepi múlt és jelen között, időkaput nyitnak, szálakat fonnak a múlt felé. A tárlat két helyszínen, a GIM Ház kertjében, illetve a Nagy Sándor-ház kertjében és épületében valósult meg. (Utóbbi kivételes alkalom, a művész hazáspár leszármazottainak tulajdonában álló, varázslatos hangulatú ház ugyanis egyébként nem látogatható.) A tizenkét művész tizenegy műve helyspecifikus installáció, amelyek az adott helyek szimbolikus rétegeihez kötődő alkotások. Épp ezért látogatásukra is csak alkalmilag van lehetőség, amiről az augusztus végéig álló tárlat weboldala ad tájékoztatást.

Formatervezett hangulat
Józsefváros ritmusa

2021. július 14.|Kunszt||

Fülöp Tímea
A Nyolcnegyed című kiállítás keretei között egy józsefvárosi szuterénbe költöztek a furcsa szögekben dőlő józsefvárosi homlokzatok, mintha Oláh Norbert 2021-es, szürrealistán realista festményei egyenesen az ISBN-be készültek volna. Bár a helyszín és az anyag találkozásából kicsendül egyfajta lokálpatrióta felhang, magát a kiállítást nem lehet helytörténeti kutatásként értékelni, hiszen Oláh a városrész hangulatát próbálja megragadni a kimerevített pillanatképeken keresztül, miután kivonta belőlük az impressziót. Innen lehet értelmezni azt a művészi döntést, hogy nemcsak a fényjátékok és az árnyékok maradnak el az épületekről, hanem az égboltok is mozdulatlan, valótlan színekre cserélődnek – a kissé mesei időtlenségben keressük azt, ami állandó. 

Késleltetett előhívás
Asztalos Zsolt: Emlékmodellek

2021. július 12.|Kunszt||

Áfra János
Az emlékeztetés intézményeiként a múzeumok és galériák sajátosan viszonyulnak a bemutatott tárgyakhoz, általában a kiállítóteret mint a töredékes nyomokat narratívába rendező médiumot teszik szemlélhetővé, kontinuitást teremtenek a más-más minőségű objektumok közt különféle szövegekkel oldva az idegenségérzetet. Az egészlegesség szimulációjának hála, elfeledkezhetünk arról, hogy az emlékezésre alkalmat adó időszaki kiállítás mindig egy válogatási folyamat – tehát redukció és stilizáció – eredménye, elhallgatásokkal övezett, átmenetileg megtapasztalható képződmény, bizonyos értelemben tehát a felejtés terét képezi meg.

Életműsziget
Urszinyi Mária alkotásai a Semsey-kastélyban

2021. július 12.|Kunszt||

Balázs Sándor
Az életét festi, miközben a festészetet éli – jelezhetnénk fogódzóul Urszinyi Mária, a Nagyváradon élő festőművész alkotásainak bevezetőjeként. Hajdú László műgyűjtő négy évet töltött Nagyváradon, hogy a helyben még fellelhető és elérhető értékek után kutasson. Sok alkotó munkáit gyűjtötte – mellette számosan egyéb kuriózumot is –, de közülük talán Urszinyi Mária alkotásai szervesültek legteljesebben formálódó képzőművészeti kollekciójába. Olyannyira, hogy a kapcsolat mindmáig élő, aktív, bensőséges: a gyűjtő folyamatos támogatást biztosít az alkotó számára, aki ezt alkalmanként művekkel honorálja. Így jöhetett létre az Urszinyi-életmű egy gyűjtői szigete, amely egyben életműsziget is – lényegesebb és kevésbé jelentékeny alkotásokkal, amelyek azonban a gyűjtő számára egyaránt fontosak.

Szent motorok
Működésbe lépő tárgymátrix – Interjú Donnák Jánossal

2021. június 11.|Kunszt||

Sirbik Attila
"A saját működésemmel, munkáimmal kapcsolatban jelenleg inkább az foglalkoztat, hogy van-e olyan rétege, ami működik, és ha igen, pontosan milyen feltételek alapján. Úgy érzem, vékony jégen táncolok, amikor olyan felmerülő gondolatokra próbálok választ találni, mint hogy mikor és hogyan van értelme kiállítást rendezni, tud-e a képzőművészet egyáltalán hatni, bármilyen fogalom vagy cél szerint is kíván-e erőfeszítéseket tenni, vagy tud-e egy kicsit életszerűbbé válni. Ez persze inkább egy személyes töprengés, miközben minden van és működik."

A gondolati panelek architektúrája
Harmadik fél

2021. június 4.|Kunszt||

Fülöp Tímea
A különböző művészeti irányzatok bevett kódjai előbb-utóbb kiszámíthatóvá válnak, a leírást olvasva néha már hamarabb tudjuk, hogy mit kell majd jelentsen egy tárgy, minthogy egyáltalán láttuk volna. A ready-made és az antropomorf fogalmának metszetében ösztönösen számítunk egy olyan anyagra, amely a posztantropocén szellemében áll ki – a túltermelésre adott reflexión keresztül – a környezettudatosság mellett, azonban Kovács Máté és Takács Ádám közös kiállítása a Horizont Galériában pozitív értelemben nem felel meg az előzetes várakozásoknak, ugyanis a téma már szinte parodisztikus túlpörgetettségét felismerve inkább a humorra, a játékra helyezi a hangsúlyt a Harmadik fél.

Nyomokban földet tartalmazunk
Balázs Nikolett: Made of dust

2021. június 1.|Kunszt||

Margl Ferenc
Felüdülés a vírus harmadik hulláma után végre újra kiállításokat látogatni. Az újdonságélményt pedig azzal lehet maximalizálni, ha az ember első útja egy közelmúltban nyílt kiállítóhelyre vezet, ahol lehetőségünk nyílik egy fiatal művész friss munkáit megtekinteni. A Nagyházi Contemporary kis méretű első terébe lépve érdemes rögtön tovább is lépnünk a kisszoba méretű belsőbb térbe, mivel valójában itt találhatjuk az a pontot, ahonnan a kiállítás legkönnyebben befogadható.

Nyalókaobjektek és transzparenciák
Majoros Áron Zsolt Influence/Hatás című kiállítása nyomán

2021. május 27.|Kunszt||

Nagy Zopán
A művészre, művészetekre is jelentős befolyást gyakorolt a bezártság, a privát élettérre korlátozott létezés. A testi-lelki sebeket, karcokat, nyomokat sok-sok formában hordozzuk tovább. Ezen állapotok, hatások bizonyos kivetüléseit, illetve sajátosan játékos kialakítások változatait láthatjuk Majoros Áron Zsolt jelenlegi alkotásaiban.

Puha redők
Eperjesi Ágnes: Pont fordítva

2021. május 26.|Kunszt||

Cséka György
Eperjesi Ágnes polifonikus, mediálisan is széles spektrumon mozgó munkásságának legfontosabb szólamait egyrészt kamera nélkül készült, médiumközpontú, sok esetben a tudomány és művészet határterületén mozgó, egymásra épülő, szisztematikus és experimentális művei, másrészt társadalmi, politikai és genderkérdéseket igen élesen explikáló projektjei alkotják. A szólamok ilyen elválasztása bizonyos értelemben persze mesterséges művelet, hiszen számtalan átjárás van a művek között amellett, hogy a hátterüket meghatározó gondolati alakzat egy gendertudatos, a női szerepeket, reprezentációt folyamatosan kérdésessé tevő minta.