Loading...

A szemét mint metafora
Trash art, amatőrizmus és popkultúra

|2020-11-23T21:52:40+02:002020. november 23.|Ez nem kunszt||

Hermann Veronika
Szemét és művészet európai kontextusa kevésbé a mainstream fogyasztás ellenkódjaiban, sokkal inkább a 20. század eleji avantgárd művészeti hagyományokban gyökerezik. Nem lehetetlen amellett érvelni, hogy Marcel Duchamp mindenki által unalomig ismert piszoárja nemcsak a ready-made, hanem a trash art korai megnyilvánulása volt. Az európai képzőművészet kanonikus szabályai szigorúbbak voltak az amerikainál, a kettő közötti különbség a két kontinens kulturális különbségeiből is adódik. Míg az amerikai avantgárd sok esetben a megállíthatatlannak tetsző fogyasztói kultúra kifigurázása volt, Európában mindez a saját, sok évszázados hagyomány által inkorporált kánon és esztétikai szabályrendszer kicselezése, parafrázisa vagy ironikus felforgatása.

Az emberen túl
Transzhumán motívumok Szűcs Attila festészetében

|2020-10-14T19:55:39+02:002020. október 13.|Ez nem kunszt||

Széplaky Gerda
A poszthumanizmus a 21. századi bölcselet meghatározó irányzata, amely egyfelől az emberi kultúra végét, sőt egyenesen az ember halálát vizionálja, másfelől az ember-mivolt határaira kérdez rá. Az emberi létezés ilyesfajta tételezése nemcsak a filozófiai gondolkodásban van jelen, hanem a kortárs művészetben is.

A gyanú hermeneutikája

|2020-09-06T17:37:44+02:002020. szeptember 2.|Ez nem kunszt||

Szerbhorváth György
Szociológusként elég balga lennék, ha jóslatokba bocsátkoznék. A művészek viszont teljes joggal gyárthatják a víziókat az emberiség végnapjairól, régi hagyomány ez. Ez is segít a túlélésben. Pár évtizede „a történelem vége” volt a sláger, aztán az utóbbi harminc év is bővelkedik fordulatokban.

A jelen mint a víz felszínén remegő, gradiensekben pompázó 4K olajfolt

|2020-09-06T17:31:04+02:002020. szeptember 2.|Ez nem kunszt||

Fridvalszki Márk
Interjúsorozatunkban kortárs gondolkodókkal beszélgetünk az aktuálisan kialakult helyzet kapcsán. Mai interjúalanyunk Fridvalszki Márk: A számunkra választott út a technológiai fejlődéssel párhuzamosan óhatatlanul sodor minket azokba a kérdésekbe, hogy hol húzódnak a határok ember és gép között. Hogyan befolyásol minket a kibertérrel való folyamatos érintkezés, hogyan használják ki a nagyvállalatok és az államok a technológiát az egyén vonatkozásában?

Egy kicsit rosszabb lesza, mielőtt jobb lenne
A jövő képzete nem más, mint a jelen lenyomata

|2020-09-07T16:19:12+02:002020. április 16.|Ez nem kunszt||

Hermann Veronika
A slow life egyfajta privilégium. Akinek eddig engedték a lehetőségei, eddig is gyakorolta, akinek pedig nem, annak az otthonába zárva sem lesz nyugodtabb vagy lassabb az élete. Sőt, számosan akadnak, főleg az egyébként is jóval több láthatatlan és fizetetlen munkát végző nők körében, akiknek több feladatuk van (például a gyerekek otthoni tanulásának anomáliái miatt) az izoláció alatt, mint a hagyományos hétköznapokban. A lassulás egyrészt kiváltság, másrészt döntés kérdése, de az egyik a másikat feltételezi: akinek nincsenek meg a kiváltságai hozzá, csak még feszültebb lesz a slow life követelőző imperatívuszától.

Újrakódolni az embert
„A stabilitást az integritás és a következetesség megőrzésében látom”

|2020-09-07T16:45:39+02:002020. április 14.|Ez nem kunszt||

Győrffy László
A Föld „megmentését” nem keverném össze az emberiség megmentésével, amelynek az egyik legfőbb problémája a túlnépesedés. A vírusok és a baktériumok az ember kialakulása előtt jelen voltak, és kulcsszerepük volt az élet létrejöttében. [...] Akik krízishelyzetekben valóban segíteni tudnak az embereken, azok a felelősen gondolkodó politikusok, szakemberek, civil aktivisták, szociális munkások, de nem vagyok eszképista, vallom, hogy a művészetnek a nehéz időkben még jobban meg kell mozgatni az emberek agyát.

Ez a lassú csak az új gyors
Nem elvont utópiákra, hanem reális utópiákra van szükségünk

|2020-10-15T15:26:24+02:002020. április 10.|Ez nem kunszt  Főoldal jobb felül||

Losoncz Márk
Először is ne legyünk naivak. A rossz – de minden bizonnyal a legvalószínűbb – forgatókönyv szerint minden, aminek úgy kell folytatódnia, ahogyan korábban volt, úgy is fog folytatódni: a tőke logikájának és az államapparátusoknak az érdekei szerint. Tudom, sokan szeretnének hinni egy nagy átalakulásban és a vele járó katarzisban, én azonban egyelőre nem látok ilyet a horizonton.

Maszkok
Jankilevszkij élete és grafikai lapjai

|2019-11-12T18:48:37+02:002019. november 12.|Ez nem kunszt||

Steiner Judit Ida
Nem véletlen, hogy Jankilevszkij rézkarcsorozatot szentelt a maszkoknak. A legkülönfélébb típusú és arckifejezésű álarcokat látjuk. Grafikai lapunkon például a jobb oldali álarc félelmetes benyomást kelt, mégsem tűnik rosszindulatúnak. Szinte mosolyog. Kissé előretolt alsó ajka elgondolkodóvá teszi. Arcába benyomott orra különös rajzolatot képez. Dús, kócos hajat és nagy szakállt látunk. A haj, a férfiaknál a szakáll is, a zsidóság körében értékes testi dísznek számított már az ókorban is.

Grafikák átváltozása

|2019-06-11T11:38:36+02:002019. június 11.|Ez nem kunszt  ONLINE||

Péntek Imre
A KOGART egy feltörekvő galériával, a kápolnásnyéki Halász-kastéllyal szövetkezve rendezett kiállítást Kép-történetek címmel, az újabb magyar grafika jeles mestereit vonultatva fel gazdag gyűjteményéből. A Velencei tó környéki intézmény az utóbbi években született újjá. 2016-os indulása után több rangos kiállításnak adott helyet.

Öncenzúra és lázadás
Móré Mihály: A vonal diszciplínája

|2019-06-01T12:56:01+02:002019. május 14.|Ez nem kunszt  ONLINE||

Áfra János
Móré rendszerint vázlatokat készített olajképeihez, linó- és rézmetszeteihez, és alighanem valamiféle önkorlátozás eredménye, hogy a grafitrajzok sokszor bátrabbak, felkavaróbbak, mint maguk a közszemlére tett munkák. Ezt jól mutatja a Parazsat fúvó (festmény) vagy Parázsfúvó (linónyomat) című kompozíció, amelyet három változatban találunk meg a kiállításon, a grafitrajz előre boruló alakjának kimunkált vázrendszere döbbenetes erővel érzékelteti a halálközelséget, s a fekete körbefestéssel történő kiemelés még hangsúlyosabbá teszi ezt a határhelyzetet.

Közelebb a testhez
Kutatás és oktatás az Anatómia Tanszéken

|2019-04-02T18:05:48+02:002019. április 2.|Ez nem kunszt  ONLINE||

Széplaky Gerda
Nem pusztán a testépítés, a fogyókúra vagy a szó szerinti testszabászat adják a felszín megrajzolásának egyre tudományosabbá és precízebbé váló technikáját, hanem a divat, a „beöltözés” is, amely ugyancsak a megtestesítés gesztusához tartozik. Csakhogy az emberfelettien szép testek, melyek a vágyképek gyújtópontjában állnak, megkerülik, kicselezik a természetes test tapasztalatát. A kicselezés mögött húzódó motiváció ugyanakkor nagyon könnyen leleplezhető: az örökkévalóvá púderezett test fikciója az esendőség tapasztalata ellenében született meg, azért, hogy ne emlékeztessen a betegségre, az öregségre, az elmúlásra.

Vibration Highway
Győri Andrea Éva munkái

|2019-01-09T15:33:09+02:002019. január 9.|Ez nem kunszt||

Muladi Brigitta
A közvéleményt és a nyilvános beszédet Európában a szexualitással kapcsolatban évszázadokon át a lelkipásztori gyakorlat és a törvények határozták meg. Saját, normális szexualitásunkról manapság is bátortalanul és a tényeket kerülve beszélünk, nem említve az elhajlásokat, amelyekről, bármennyire is zajlik róluk társadalmi diszkurzus, nem mindig vagyunk képesek indulatok nélkül beszélni. Rendkívüli mennyiségű az elhallgatás, elfojtás, a feszültség.

Erős nők és játszó fiúk
Őstémák Ferenczy Béni érett korszakából

|2018-10-19T10:40:35+02:002018. október 16.|Ez nem kunszt  ONLINE||

Gulyás Dorottya
Szeptember végén Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében címen nyílt tárlat a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány rendezésében a KOGART tihanyi kiállítóhelyén. Az anyag válogatásakor nem az életmű egészének bemutatását tűztük ki célul, mégis szerettük volna megragadni és átadni Ferenczy művészetének esszenciáját. Ezért úgy döntöttünk, hogy a szobrász érett korszakának két központi témájára fogunk fókuszálni: a michelangelóian izmos női aktokra és az önvallomásszerű siheder fiúalakokra.

Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata

|2017-10-18T08:38:28+02:002017. április 5.|Ez nem kunszt  ONLINE||

Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János

Festés-fotózás

|2017-10-18T08:38:30+02:002017. március 16.|Ez nem kunszt  ONLINE||

Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).