„Mint egy nagy, becsomagolt ajándék”
Europartrain

|2021-10-11T13:08:17+02:002021. október 11.|Labor||

Molnár Ráhel Anna
Amikor anyagokat gyűjtöttem ehhez a szöveghez, az FKSE (Fiatal Képzőművészek Stúdiójának Egyesülete) archívumába is bementem. Egy hangfelvételt kerestem kazettán – hogy még létezik-e, abban nem voltam biztos –, amin Bencsik Barnabás ad interjút egy nemzetközi gigaprojekt kapcsán, valamikor a 90-es évek végén. Egy vonatról beszél, amelynek stúdiókká és kiállítóterekké alakított vagonjai nem sokkal a rendszerváltás után szelték át Európát. Az Europartrain – a holland Hans Kalliwoda művészeti projektje – 1997-ben indult Thesszalonikiből, és összesen tizenöt ország érintésével másfél év alatt felment egészen Svédországig.

Hűtőkocsik és más engedetlen tárgyak
A Led Art csoport

|2021-09-27T15:47:53+02:002021. szeptember 27.|Labor||

Palásti Andrea
1999. április 6-án a Vaskapunál, a Kladovo melletti Tekiján kiemeltek a Dunából egy Mercedes márkájú hűtőkocsit, mely egy kivitelre dolgozó vágóhíd, a prizreni PIK Progres tulajdonát képezte. A hűtőkocsiban 86 holttestet találtak. Ezeket az albán nőket és férfiakat 1999-ben, a koszovói fegyveres összecsapások során gyilkolta le a szerb hadsereg és rendőrség. El akarták tüntetni a nyomokat, „szanálták a terepet”, ezért a hullákat áthozták Szerbiába, és hűtőkocsistul a Dunába süllyesztették. Mindez államtitok volt egészen 2001. május 1-ig, amikor is a Timočka krimi revija című újság megjelentett egy cikket a következő leaddel: „Amikor felnyitottuk a mélyhűtőládát, hullák potyogtak ki belőle, vagy ötven darab. Hírzárlat következett, és az ügyet államtitoknak nyilvánították.

A KDSZ és egyéb szörnyetegfajták
A 31. Thealter

|2021-09-06T12:28:23+02:002021. szeptember 6.|Labor||

Kérchy Vera
A karantén hosszú színháztalansága után egy fesztivál a tíznapos előadásdömpingjével garantált cukorsokk a kiéhezett kultúrakedvelő számára. Ráadásul a 31. szegedi Thealter az érthetetlen támogatásmegvonás ellenére nemhogy csendben beadta volna a kulcsot, de pofátlanul emelte is a tétet, kétnapos színháztudományi konferenciával fejelve meg a gazdag programkínálatot (a tavalyi kerek évfordulót az egyetembezárások miatt idén ünnepelve meg). Két napon keresztül tartottak előadásokat hallgatók, neves színháztörténészek, kritikusok és elméleti szakemberek a szegedi fesztivál visszatérő előadóiról, emlékezetes pillanatairól az SZTE bölcsész karán. 

Új antikapitalizmus
Recenzió Mark Fisher Kapitalista realizmus című kötetéről 

|2021-09-03T18:10:16+02:002021. szeptember 3.|Labor||

Lovász Ádám
A kortárs kritikai elmélet szakirodalmának egyik legnagyobb hatású szövege immáron a magyar olvasó számára is elérhető Tillmann Ármin és Zemlényi-Kovács Barnabás kreatív és teoretikusan reflektált fordításában. De valóban indokolt szakmailag az a nagyfokú érdeklődés, amely övezte nemzetközi viszonylatban a 2017-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Mark Fisher Capitalist Realism (Kapitalista realizmus) című, először 2009-ben kiadott kötetét?

A művészetpedagógia alternatívái
Beszélgetés Puszt Zsófival

|2021-08-19T14:43:02+02:002021. augusztus 19.|Labor||

Don Tamás
Imádom a régi dolgokat, fotókat meg azoknak a kulturális hatását szemlélni a jelenben. Olyan, mintha ezek az itt maradt tárgyak egy csomó titkot, történetet rejtenének, amiket én kíváncsi emberként ki akarok deríteni. Szerencsére az én családom nem szűkölködik archívumba, úgyhogy az egész ház, amiben felnőttem úgy néz ki, mint egy titkokkal, történetekkel teli kincsesbánya. Még Kaposváron kezdtem el az anyai nagyszüleim hagyatékaival foglalkozni. Ennek elég erős személyes és érzelmi indíttatása volt, mivel pár évvel azelőtt halt meg a nagymamám, aki szinte a második anyám volt. Akkoriban kezdtük elpakolni a személyes tárgyait. Ezalatt bukkantam rá egy naplóra, ami a nagyapámé volt, aki 84-ben halt meg, s így sajnos sosem ismerhettem, de a nagymamám ódákat zengett róla és istenítette.

A gyógyulás metafizikája II.
Esszé Csontó Lajos Kutyaév című projektjéről

|2021-07-29T22:37:46+02:002021. július 29.|Labor||

Széplaky Gerda
Csontó képein a nyitott szívműtét utáni hatalmas vágás, a seb a legszembetűnőbb, nem mintha erre nagyobb hangsúlyt helyezne a művész, mint más mozzanatokra, vagy mintha túl sokszor állítaná elénk, ellenkezőleg! Mégis ez az a részlet, ami magára vonja a tekintetet, mert szimptómaként a legfontosabb mozzanatra mutat rá: arra, hogy a testet átalakító, a test ökonómiáját és létét egyszerre veszélyeztető és helyreállító, lényegi beavatkozás történt. 

A gyógyulás metafizikája I.
Esszé Csontó Lajos Kutyaév című projektjéről

|2021-07-27T11:16:58+02:002021. július 27.|Labor||

Széplaky Gerda
Az utóbbi évtizedekben a saját betegség reprezentációk a vizuális művészeti alkotásokban éppúgy megsokasodtak, mint az irodalmi művekben. Jelenkorunk tragikus hőse immár nem a görög istenek sorscsapásaival néz szembe, hanem azzal a többnyire mindenkit érintő szenvedéssel, amit a szinguláris létező számára saját betegségei okoznak. Úgy tűnik, a jóléti társadalomban élő, létfelejtésbe burkolózó európai ember számára, aki elveszítette hitét és viszonyítási pontjait, immár egyetlen esély maradt az önmagával való szembesülésre: a saját fizikai megsemmisülésével való szembenézés.

Megjegyzések egy újabb hungaronauta orbitális repüléséről
Válasz Gaál József Hungarofuturizmus vagy hungarofóbia? című cikkére

|2021-06-18T19:50:03+02:002021. június 18.|Labor||

Miklósvölgyi Zsolt
Gaál József személyében a hungarofuturista mozgalom újabb taggal bővült. Az iménti mondatban nincs semmi meglepő, hiszen a hungarofuturizmus alapja egy olyan kozmikus hívás, amely születésétől fogva minden asztrális lény legmélyén ott cseng, csupáncsak fogékonyság kérdése, hogy ki és mikor hangolódik rá e csillagközi hívás értelmére.

Az NFT-k hasznáról és káráról
Az NFT-jelenség

|2021-05-07T17:47:35+02:002021. május 7.|Labor||

Sárai Vanda
Pillanatok alatt tarolta le a művészeti sajtót a szenzáció, miszerint egy márciusi Christie’s aukció keretében 69 millió dollárért kelt el a Beeple művésznéven ismert alkotó Everydays – The First 5000 Days című NFT-alkotása. A művészt ez az eladás, Jeff Koonst és David Hockney-t követően, a harmadik helyre repítette az élő művészek legnagyobb értékű eladásait nyomon követő listán. Az eladás nyomán a Christie’s bejelentette: ezentúl kriptovalutát is elfogad fizetőeszközként.

„Meghatározó, nagy paradigmaváltásokra helyezném a hangsúlyt”
Kezdő képzőművészek és Batykó Róbert diskurzusa

|2021-04-15T11:17:27+02:002021. április 14.|Labor||

Farkas Laura
Frissdiplomás képzőművészekkel boncolgattuk boldogulásuk lehetséges útvonalait, a szakmai vérkeringésbe való bejutásuk lehetőségeit, illetve egyetemi oktatásuk körülményeit. A beszélgetések, bár jó hangulatban teltek, kivétel nélkül egy nem túl pozitív és ködös jövőképet vázoltak fel. Az Éhezők viadala, illetve a Több éves tengődésre kell számítani kifejezések már szállóigék – ekkor jött a gondolat, hogy az általunk felvázolt kérdőjeles témákról kikérjük egy már pozitívumokat megélt, sikeres képzőművész meglátásait. Batykó Róbert reflektált felvetéseinkre.

A 3D-s kiállítások lehetőségei
Dokumentáció és transzmediális kísérletek

|2021-04-02T18:16:56+02:002021. április 2.|Labor||

Fülöp Tímea
A digitalitás felé eltolódott hétköznapokban várható volt, hogy a kultúrafogyasztási szokásaink is meg fognak változni – ezt a folyamatot csak felgyorsította a jelenlegi helyzet. Mióta a 2010-es évek második felében a rendszeresen frissített és karbantartott művészhonlapok inkább már csak a sztárművészek hóbortjává váltak, azok a nézők, akiknek nincs lehetőségük meglátogatni a galériát, az Instagramot görgetve szerzik be napi képzőművészeti betevőjüket. Ez a megmutatkozás és a leskelődés különös keverékét szüli, hiszen a kvázi portfólióként működtetett felületen egymás mellé kerül a pontos képaláírással ellátott reprodukció és a művész reggelire elfogyasztott chia magos zöld turmixa. A régóta létező, de most egy csapásra népszerűvé vált, online elérhető, 3D-ben modellezett kiállítások egyrészt azokat célozzák, akiknek nincs ínyére az Instagramra jellemző regiszterbeli disszonancia, másrészt azokat, akik igényt tartanak a viszonylagos térélményre és a kurátori munkára.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (VII.)
Kép-szöveg-zene

|2021-01-05T14:22:09+02:002021. január 5.|Labor||

Koronczi Endre/Áfra János/Vacsora Zsuzsival
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Kikötő című számot Koronczi Endre Áfra János szövegével kiegészített alkotására szerezte a Vacsora Zsuzsival zenekar.

Dizájn/de-SIGN/DIE-sign (I. rész)
Részlet a készülő Rémálom de-SIGN – Okkultúra, poszthumanizmus és barokk-káosz Gyarmati Zsolt művészetében c. kötetből

|2020-12-22T15:05:23+02:002020. december 22.|Labor||

Horváth Márk – Nemes Z. Márió
Ha az idegenség felfénylése és materialitásának megmutatkozása foglalkoztat bennünket, akkor arra van szükség, hogy ezt az elbizonytalanító, sehova sem vezető idegenséget „önmagában vett” idegenségként kezeljük, mégpedig a megszokott szemantikai vagy szintaktikai diskurzusformák destabilizálódásán keresztül. A poszthumán ikonográfia kettős idegenségéről van szó, az antropocén klímakataklizmája által élettelenített tájon, egy olyan nonhumán xeno-materialitás felragyogásáról, amelyet kizárólag a filozófia és az esztétika határterületeinek kaotikus ütköztetésén és barokkos, átláthatatlan kombinációján keresztül közelíthetünk meg.

Grayzone
Helyszínelői jegyzőkönyv

|2020-12-14T12:30:37+02:002020. december 14.|Labor||

Kovács Kristóf (Sajnos Gergely)
Napjaink művészettel kapcsolatos látásmódja a különféle hatásoknak köszönhetően módosul, formálódik. Ha nem is látjuk tisztán ezt a folyamatot és annak kimenetelét, érzékeljük a változás szükségességét. Művészeti intézményeink elszigetelt és korlátok közé szorított terei olykor már fojtogatóan szűknek bizonyulnak. A kiállítás gyakorlata pedig, mint az alkotás és a közönség közötti kapcsolat hagyományos formája, maga is kérdésessé vált. Egyeduralma a művészetközvetítésben minden tekintetben kétségbe vonható. Varga Ádám Grayzone című kiállítása ennek a bizonytalan helyzetnek az egyik lenyomata.

A jó, a rossz és a csúf művészet
Jay Rechsteiner: Bad Paintings

|2020-11-13T20:16:23+02:002020. november 13.|Labor||

Cséka György
Az Angliában élő, svájci illetőségű, sokféle médiumban alkotó Jay Rechsteiner 2013-ban kezdte festeni Bad Paintig[1] című képsorozatát, amely jelenleg a 169. alkotásnál tart. A pár kivételt eltekintve (amatőrökre is) jellemzően kis méretű, többnyire 20×25 és 22,7×30,5 centiméteres, figuratív munkákból álló sorozat különböző súlyosabbnál súlyosabb bűnök, az emberi erőszak enciklopédiája. Rechsteiner a legtöbb esetben megtörtént eseményeket dolgoz fel a történelmiektől a legfrissebb hírekig. Több képben is foglalkozik náci gyilkosságokkal, mint a zsidók agyonlövése, orvosi kísérletek, elgázosítás; az 1968. március 16-i Mỹ Lai-i mészárlással, amelynek során az amerikai katonák ötszáz civil vietnámit, időseket, nőket, gyerekeket mészároltak le egy faluban.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (VI.)
Kép-szöveg-zene

|2020-12-09T20:39:15+02:002020. november 11.|Főoldal jobb alul  Labor||

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Találkozzunk mindennek a tetején című számot Maria Svarbova Péterfy Gergely szövegével kiegészített alkotására szerezte Hó Márton.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (V.)
Kép-szöveg-zene

|2020-10-23T13:35:36+02:002020. október 23.|Labor||

André Kertész/Szilasi László/Lepša Brena zenekar
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Krov (Tető) c. számot André Kertész Szilasi László szövegével kiegészített alkotására szerezte a Lepša Brena zenekar.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (IV.)
Kép-szöveg-zene

|2020-11-05T20:34:24+02:002020. október 14.|Főoldal jobb felül  Labor||

Jean-François Lepage/Cserna-Szabó András/Dorota zenekar
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Friguirre-t Jean-François Lepage Cserna-Szabó András szövegével kiegészített alkotására szerezte a Dorota zenekar.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (III.)
Kép-szöveg-zene

|2020-10-09T16:11:22+02:002020. október 6.|Főoldal jobb alul  Labor||

Julien Boily/Nemes Z. Márió/Vasas Krisztián
Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A C/pa_210816-ot Julien Boily Nemes Z. Márió szövegével kiegészített festményére szerezte Vasas Krisztián.

„Kiút a white cube gettóból”
Interjú Bencze Péterrel, az ENA hibrid szervezetének alapítójával

|2020-10-08T14:52:14+02:002020. szeptember 25.|Labor||

Tayler Patrick
Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki. Mai interjúalanyunk Bencze Péter, az Everybody Needs Art [ENA] hibrid szervezetének alapítója és vezető szervezője. "Az Everybody Needs Art elsődleges célja – sok kereskedelmi törekvéssel szemben – a nonprofit siker elérése. A nonprofit helyeken, múzeumokban történő mozgás fontos része annak, hogy a művész kanonizálódjon, és bekerüljön az adott intézmények kurátorainak referenciái közé. Számomra meghatározó kiindulópont az a gondolat, hogy a kortárs képzőművészeti szisztémában nincsenek olyan receptek, amelyek harminc év múlva is működni fognak."

Pulzáló vér és filozófia
Lichter Péter és Máté Bori: A horror filozófiája — A filmelmélet szimfóniája

|2020-09-25T13:07:18+02:002020. szeptember 24.|Labor||

Cséka György
Áprilisban a Vimeon debütált Lichter Péter és Máté Bori A horror filozófiája – A filmelmélet szimfóniája (2020) című experimentális filmje, amely egyrészt szerves folytatása Lichter eddigi életművének, hiszen továbbra is found footage filmekkel, azok manipulálásával dolgozik, másrészt egy új, izgalmas, nehezen besorolható, szubverzív hibrid. A film Noël Carroll filozófus alapvető művének, a The Philosophy of Horror, or Paradoxes of the Heart (1990) felhasználásával készült, annak egyfajta vizuális kommentárja.

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (II.)
Kép-szöveg-zene

|2020-09-21T13:26:49+02:002020. szeptember 21.|Labor||

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldött 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy történettel/verssel/esszével reagáljanak azok közül egyre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben, majd felkért 14 zenekart, zenei előadót, hogy reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. Az A Snake in the Sun-t Milica Mrvić  Terék Anna szövegével kiegészített fotójára szerezte Unknown Child.

Mizu, Trafó?
A közepes méretű kortárs képzőművészeti intézmények egyik utolsó hírmondója

|2020-09-15T19:31:46+02:002020. szeptember 15.|Labor||

Don Tamás
Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró… galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki… Szalai Borival, a Trafó Galéria vezetőjével Don Tamás beszélgetett. "A budapesti kortárs képzőművészeti intézményrendszer átalakulásának és a művészeket érintő lehetőségek szűkülésének sajnos látható hatásai vannak. Amennyire lehetőségeink engedik, mi folyamatosan próbáljuk ellenpontozni azokat a hiányokat, amiket a legfontosabbnak érzünk. Ez persze az utóbbi években erősen formálta és jelenleg is formálja a galéria programját és működésmódját."

Fejest ugrani tilos! — fúziós sorozat (I.)
Kép-szöveg-zene

|2020-09-17T14:29:04+02:002020. szeptember 13.|Főoldal jobb alul  Labor||

Az Új Művészet Online még tavasszal kiválasztott 14 képet, 14 aktuálisan bezárt kiállítás anyagából, amit elküldtünk 14 írónak, hogy írásos reflexióikkal, egy-egy törrénettel/verssel/esszével reagáljanak egy-egy képre, így hozva létre egyfajta kép-szöveg fúziót a virtuális térben. Majd felkértünk további 14 zenekart, zenei előadót, reflektáljanak a kép-szöveg fúziókra egy-egy zeneszámmal. A Traces az egymással összefüggő Weronika Gęsicka fotóra és Szőllőssy Balázs szövegére reflektál.

Szövevényes mindmap
Az önmagukra visszaható rétegek fontossága

|2020-09-09T12:00:05+02:002020. szeptember 8.|Labor||

Sirbik Attila
Ha teljesen kizoomolok, és rátekintek arra a szövevényes mindmapre, amit folyamtosan tágítok és kiegészítek, akkor számomra a legesszenciálisabb mottónak még mindig Paul Gauguin Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? című festményét tartom. Ez persze a végső emberi alapkérdes: mi az élet értelme? Ha éppen van egy nyugodt pillanatunk ebben a gazdaságilag és politikailag túlhajszolt légkörben, amiben most élünk, akkor időről-időre feltesszük magunknak ezt a kérdést.

Elektronikus sötétség Khar Khotban
Matthew Dear Black City című lemeze

|2020-09-09T14:32:32+02:002020. szeptember 8.|Labor||

Horváth Márk
Az elektronikus zene egyik sajátossága a megszakítottság, a töredezettség és a sercegő szétesettség párhuzamos jelenléte valamilyen furcsa, megragadhatatlan poszthumán folytonossággal. A darabos, megtört ritmika különösen a komplexebb, kísérletibb jellegű elektronikus zenékre jellemző, amelyek sötét portálként juttatják hallgatóságukat ebbe a megragadhatatlan kontinuumba. Matthew Dear 2010-ben megjelent Black City című lemeze sajátosan mutatja fel ezt az ember elől visszahúzódó, titokzatos alteritást, amelyet zajon és zörejeken túl lévő folytonosságként jellemezhetünk.

„Büszke, boldog turul fenség”
Dé:Nash és a hungarofuturizmus

|2020-09-08T18:59:07+02:002020. szeptember 6.|Labor||

Nemes Z. Márió
A Krúbi környezetében feltűnt Dé:Nash Tarsolylemez (2019) címú EP-je egy konceptlemez abból a szempontból, hogy a számok egy határozott politikai-esztétikai motívum- és eszközkészlettel dolgoznak, illetve egy fiktív szerepet (egy„kormánypárti karaktert”) próbálnak ironikus szövegjátékokkal és vizualitással felépíteni.

Keep cool, fool
A cool jazz esztétikai és ideológiai koncepciói

|2020-09-06T15:57:38+02:002020. szeptember 6.|Labor||

Hermann Veronika
A kultúrtörténet egyébként is hajlamos viselkedésmódok alapján kanonizálni: ezek a figurák – valamint Lester Young, Lenny Bruce, Billie Holiday, Juliette Gréco, Charlie Parker és sokan mások – a cool ideológiát, a világ ellen való stílusos lázadás programját valósították meg saját művészeti és társadalmi gyakorlatukban.

Átmeneti tárgyak, törékeny hangok
Beszélgetés Arnold Haberllel

|2020-09-07T09:07:36+02:002020. szeptember 6.|Labor||

Rudolf Anica
Konfrontationen 2020: postponed. A free jazz és az improvizált zene kedvelői számára fontos ausztriai fesztivált, a Konfrontationent – mint oly sok rendezvényt 2020 nyarán – elhalasztották. Idén júliusban Nickelsdorfban a 41. alkalommal került volna sor a négynapos eseményre, amelynek évek óta része a Soundart elnevezésű képzőművészeti-zenei programsorozat. Arnold Haberl aka Noid kezdeményezője és az elejétől fogva motorja a kiállításoknak, vele beszélgettünk.