Balladai homályba vész Spinoza nagylábujja
Roskó Gábor: A barlangi gőte titkos élete

|2020-10-08T15:44:32+02:002020. október 1.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Örök vita a művészetelmélettel foglalkozók körében, hogy hogyan lehet felosztani – vagy egyáltalán fel kell-e – a művészeti ágak között a műfajokra jellemző eszközöket. Az-e a tiszta festészet, ha kivonják a képből az irodalmi, zenei, építészeti, szobrászati elemeket? Roskó Gábor szerint nyilván nem, hiszen az acb Attachmentben kiállított munkái egy régóta tartó kísérlet eredményeiként értelmezhetőek, mely arra törekszik, hogy festészetileg képezze le a történetmondás legkülönbözőbb aspektusait.

Anyagok változása
Interjú Dobokay Mátéval a Denzitás című kiállítása kapcsán

|2020-06-17T14:58:41+02:002019. november 20.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
Bizonyos automatizmusnak tűnő munkafolyamatok sokszor előkerülnek az én projektjeimben is, de ezen képek épülését inkább az organikusság, az exponálásnál hosszabb munkafolyamatok jellemzik. Na, de ha ez a leképezés nem automatikus, akkor milyen viszonyban áll a fotóssal és a környezettel? Mennyire hiteles a fénykép? Ezek régi kérdések, amikkel sokan foglalkoztak, foglalkoznak ma is. Engem viszont az jobban érdekel, hogy ha úgy jön létre egy „fénykép” vagy a fényképekkel valamilyen módon viszonyt ápoló mű...

Átszőtt testek, tárgyiasított torzók
Tarr Hajnalka: Tárgykapcsolat

|2019-01-21T11:42:10+02:002019. január 21.|ONLINE||

Balajthy Boglárka
Az akt az egyik legelemibb módja az önmegtapasztalásnak, önreprezentációnak, azaz egyszerre lehet eszköze az én saját legbensőbb részéhez, valamint a kívülálló másokhoz való közelítésnek, én mégis azt érzem, hogy a képek nagymértékű distancia megtartását követelik tőlem. És mintha ez a távolságtartás, a test elidegenítésének gesztusa nemcsak nekem szólna, hanem az alkotó saját maga felé is így viszonyul. Nagyfokú, de valahol mégis hűvös kitárulkozás, tárgyilagos szenzualitás jellemzi a képeket.