Printed Matter 1971-1981
Beszélgetés Tót Endrével, Köln-Budapest

|2020-12-06T10:34:38+02:002020. december 6.|Szélesvászon||

A beszélgetés apropója a Tót Endre: Printed Matter 1971-1981 című kiállítás, mely az acb Galéria, az ISBN könyv+galéria és a Neon Galéria együttműködésében valósult meg 2020. november 3. és december 4. között az ISBN könyv+galériában. A hanganyagból kiderül, hogy emlékszik vissza az alkotó erre a mintegy fél évszázaddal ezelőtti időszakra, hogyan fért hozzá az ofszet nyomda technikákhoz és milyen izgalmas nemzetközi utat jártak be a szóban forgó különleges művészkönyvek. A kiállítás bő és széleskörű merítést mutatott be az alkotó művészkönyveiből a Magyarországon szerzői kiadásban, szamizdatként készült, számozott nyomtatványoktól a hetvenes évek közepére egyre inkább meghatározó nemzetközi avantgárd kiadóknál megjelent könyvekig.

A művészkiadványok anomáliái
Tót Endre: Printed Matter 1971-1981

|2020-11-25T18:49:55+02:002020. november 19.|Kunszt||

Szombathy Bálint
Az írógép a konceptuális művészek megkerülhetetlen munkaeszköze volt abban az időben, mert a fénymásoló előtti érában alapvető sokszorosító eszköznek is számított, azonban senki sem aknázta ki oly mértékben a ma már muzeális munkaeszközt, mint Tót. Az irodai munkás manírjában legyártott „leveleit” száz- és ezerszámra ontotta lakásműterméből, már a kezdetekben határozottan egyedi tartalmi és stílusjegyeket hagyva hátra a nemzetközi színen, kiválva a küldeményművészek népes hadából.

A tárgyba sűrített tudás birtoklása mint lehetetlen küldetés
Beszélgetés Mézes Tündével On the first page című kiállítása kapcsán

|2020-10-23T15:12:21+02:002020. október 19.|Kunszt||

Sirbik Attila
1991-ben Tim Berners-Lee létrehozta az első weblapot, amely az információ elérésének és rendezésének új módjához vezetett. Ma, közel 30 év múltán hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésünkre különböző oldalakon elrendezve. De mégis mi lehet az arány az ily módon rendelkezésre álló információ és a birtokolt tudás között? És mi az, aminek folyamatosan tudatában vagyunk? Észrevesszük például az évszakok váltakozását? A kiállítás felvetése, hogy létezhetett az internet előtt, illetve azzal párhuzamosan egy másfajta törekvés is, amely a befogadó előzetes ismereteire és érzékenységére hagyatkozott, és rövid, kódolt üzeneteken keresztül igyekezett számottevő információt átadni. Mintha egy mottót olvasva ismernénk meg az egész könyv tartalmát. A kiállítási enteriőr ennek a félbemaradt kutatásnak a színhelye, egy régen elhagyott laboratórium valahol félúton a könyvtár és a szerverszoba között.

Akiket nem köpött ki a bálna
Emlékezünk, tehát játszunk

|2020-09-10T15:31:34+02:002020. szeptember 10.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Pinokkiót ugyan lenyeli a bálna, de ki is köpi, végül pedig igazi fiúvá változik. A Gonosz Bálna című csoportos kiállításon szereplő munkák azoknak a művészeknek az alkotásai, akiket nem köpött ki a bálna, miután 1993. december 12-én a köztévé félbeszakította a Kacsamesék-sorozat A Gonosz Bálna című epizódjának sugárzását, hogy bejelentse Antall József halálhírét. Gyerekek voltak, mikor ilyen profán módon először találkoztak a halállal és a politikával, és valahol gyerekek is maradtak, akiket a rendszerváltás utáni rendezetlen politikai, társadalmi és gazdasági helyzet formált.

Aranyba csomagolt történetek a Rákóczi térről
Beszélgetés Kocsi Olgával

|2020-10-08T15:55:00+02:002020. szeptember 8.|Kunszt||

Don Tamás
Kocsi Olga projektje a 2019 nyarán a Rákóczi tér és a Víg utca sarkán egykor működő RákóCity projketteremben Rákóczi Legendárium címmel megvalósult installáció és eseménysorozat folytatása. "Egyre inkább érdekelnek a nőkkel kapcsolatos társadalmi és kulturális kérdések."

Extra élményt nyújtani a látogatóknak
Interjú Istvánkó Beával, az ISBN könyv+galéria tulajdonosával

|2020-09-07T12:39:45+02:002020. szeptember 2.|Kunszt||

Sirbik Attila
"A világjárvány okozta kényszerű, radikális életmódváltás, a karanténhelyzet, valamint a leállás miatti és valószínűleg még előttünk álló gazdasági válsághelyzet minden bizonnyal arra fogja sarkallni a művészeket, kurátorokat és a kulturális élet alakítóit, hogy valamilyen módon reflektáljanak erre az eddig példátlan helyzetre." Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró… galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki… Mai interjúalanyunk Istvánkó Bea, az ISBN könyv+galéria tulajdonosa.

A rongálás esztétikája
Interjú Pólya Zsomborral

|2020-06-17T15:00:10+02:002019. augusztus 29.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
"Az egyik első műtárgyamat, egy 1,5×1,5 méteres mozaikomat (a 2×2-es Rubik kocka összes változata) például dobogónak használták. Ha akkor kétségbe esek, és nem csinálok vele semmit, akkor tényleg megsemmisült volna. Újracsináltam a művet, kiállítottam a sérültet és az újat, és egy kiállításon rákérdeztem, hogy „mi műtárgy?”, az ami a padlón van, dobogóként vagy az, ami a falon van, vagy mindkettő. A rongálás végigkíséri alkotói pályafutásomat..."

Magunkat írjuk
Interjú Asztalos Zsolttal

|2019-04-11T11:22:25+02:002019. április 9.|ONLINE||

Sirbik Attila
Mit keresünk egy műalkotásban? Az alkotás gondolatiságát, a művészt vagy mindkettőt egyszerre? Mennyire fontos az alkotó személye, és mennyire maga a műalkotás? Egyáltalán, elválasztható egymástól a kettő? A kérdés az újkori művészetben fokozottan hangsúlyossá vált. Egy-egy művész mögé olykor professzionális marketing stratégia épül, melynek segítségével szinte egy márka jön létre a művész nevével. Az ismeretlenségbe merült, mindenfajta hírnév nélküli alkotók egyfajta alázatot testesítenek meg – még ha nem is szándékos döntésük miatt állt elő ez a helyzet.