Formatervezett hangulat
Józsefváros ritmusa

|2021-07-14T17:10:09+02:002021. július 14.|Kunszt||

Fülöp Tímea
A Nyolcnegyed című kiállítás keretei között egy józsefvárosi szuterénbe költöztek a furcsa szögekben dőlő józsefvárosi homlokzatok, mintha Oláh Norbert 2021-es, szürrealistán realista festményei egyenesen az ISBN-be készültek volna. Bár a helyszín és az anyag találkozásából kicsendül egyfajta lokálpatrióta felhang, magát a kiállítást nem lehet helytörténeti kutatásként értékelni, hiszen Oláh a városrész hangulatát próbálja megragadni a kimerevített pillanatképeken keresztül, miután kivonta belőlük az impressziót. Innen lehet értelmezni azt a művészi döntést, hogy nemcsak a fényjátékok és az árnyékok maradnak el az épületekről, hanem az égboltok is mozdulatlan, valótlan színekre cserélődnek – a kissé mesei időtlenségben keressük azt, ami állandó. 

A nagyi főztjét még a Google sem feledteti
Mikhail Bushkov és Olga Bushkova: «ZRH»

|2021-02-26T17:27:07+02:002021. február 26.|Kunszt||

Sárai Vanda
A munkavállalói mobilitás és a digitális nomádság korában úgy tűnhet, hogy külföldre költözni egy állás miatt ma már nem is lehetne egyszerűbb. Bár ez a gyakorlatban többé-kevésbé így is van, a folyamatot kísérő érzelmi megterhelés, az ismerősség és otthonosság hátrahagyásának dilemmái valahogy mégsem szűntek meg létezni. Többek között ezt vizsgálja Mikhail Bushkov és Olga Bushkova «ZRH» című kiállítása az ISBN-ben.

Karácsonyi lidércnyomás
The Nightmare Before Xmas és Barokk Femina

|2021-02-09T18:24:25+02:002021. február 9.|Kunszt||

Győrffy László
Acélkék plakátok hirdetik, hogy idén elmarad a karácsony: a jövőképemet időben szimulációs kapszulákba zártam, minden más csak a jelen karácsonyának hús-vér kísértete, de túl hosszúra nyúlt az online megnyitó, ezért kilépek a spektrális jelenlétből, hogy megtudjam, működik-e még a lábam a fantomfájdalom jelentkezése előtt – a Gutenberg tér üres, csak fertőzött répák hevernek a játszótéren az anorexiás égbolt alatt. A TOBE Gallery adventi Instagram-kampányának szellemes geometriája fokozatosan készített fel az év végi kellemetlenségekre, amelyben a hírnök szerepét Jessica Harrison angyalian bájos, műgyantával preparált kerámiája töltötte be, az ajándékozás gesztusával emelve maga elé saját beleit: elnézést, remélem nem baj, ha nincs becsomagolva, de nehéz évünk volt, a legfontosabb úgyis a SZERETET.

Félig ember, félig méhviasz
Horváth Gideon Faun Realness című kiállításáról

|2021-01-19T19:12:29+02:002021. január 18.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Az ISBN-ben terében bemutatott anyag a természetközeli, közösségi és környezeti asszociációkat életre hívó matéria érzékivé tételén keresztül csatlakozik be a queer ökológiáról folytatott diskurzusba, a nietzschei eksztázist egy olyan személyes, felszabadító erejű sebezhetőségi állapotra fordítva le, amely a maszkviselés és a hibrid létmód által kérdőjelezi meg a bináris világképet. Horváth Gideon nem először kísérletezik a méhviasszal és az erotikus formákkal, de mindezt most az ókori görögség kontextusába helyezte, ahol a társadalmilag elfogadott, sőt támogatott férfiszerelem miatt eleve nem értelmezhető a klasszikus heteronormativitás – ahogy az Álló faszú faun tekint a megelőlegezett jövőbe munka címéből is kitűnik, a szexuális szabadság nem egy utópia, hanem a múlt által megelőlegezett és sikerrel működtetett régi-új norma.

Printed Matter 1971-1981
Beszélgetés Tót Endrével, Köln-Budapest

|2020-12-06T10:34:38+02:002020. december 6.|Szélesvászon||

A beszélgetés apropója a Tót Endre: Printed Matter 1971-1981 című kiállítás, mely az acb Galéria, az ISBN könyv+galéria és a Neon Galéria együttműködésében valósult meg 2020. november 3. és december 4. között az ISBN könyv+galériában. A hanganyagból kiderül, hogy emlékszik vissza az alkotó erre a mintegy fél évszázaddal ezelőtti időszakra, hogyan fért hozzá az ofszet nyomda technikákhoz és milyen izgalmas nemzetközi utat jártak be a szóban forgó különleges művészkönyvek. A kiállítás bő és széleskörű merítést mutatott be az alkotó művészkönyveiből a Magyarországon szerzői kiadásban, szamizdatként készült, számozott nyomtatványoktól a hetvenes évek közepére egyre inkább meghatározó nemzetközi avantgárd kiadóknál megjelent könyvekig.

A művészkiadványok anomáliái
Tót Endre: Printed Matter 1971-1981

|2020-11-25T18:49:55+02:002020. november 19.|Kunszt||

Szombathy Bálint
Az írógép a konceptuális művészek megkerülhetetlen munkaeszköze volt abban az időben, mert a fénymásoló előtti érában alapvető sokszorosító eszköznek is számított, azonban senki sem aknázta ki oly mértékben a ma már muzeális munkaeszközt, mint Tót. Az irodai munkás manírjában legyártott „leveleit” száz- és ezerszámra ontotta lakásműterméből, már a kezdetekben határozottan egyedi tartalmi és stílusjegyeket hagyva hátra a nemzetközi színen, kiválva a küldeményművészek népes hadából.

A tárgyba sűrített tudás birtoklása mint lehetetlen küldetés
Beszélgetés Mézes Tündével On the first page című kiállítása kapcsán

|2020-10-23T15:12:21+02:002020. október 19.|Kunszt||

Sirbik Attila
1991-ben Tim Berners-Lee létrehozta az első weblapot, amely az információ elérésének és rendezésének új módjához vezetett. Ma, közel 30 év múltán hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésünkre különböző oldalakon elrendezve. De mégis mi lehet az arány az ily módon rendelkezésre álló információ és a birtokolt tudás között? És mi az, aminek folyamatosan tudatában vagyunk? Észrevesszük például az évszakok váltakozását? A kiállítás felvetése, hogy létezhetett az internet előtt, illetve azzal párhuzamosan egy másfajta törekvés is, amely a befogadó előzetes ismereteire és érzékenységére hagyatkozott, és rövid, kódolt üzeneteken keresztül igyekezett számottevő információt átadni. Mintha egy mottót olvasva ismernénk meg az egész könyv tartalmát. A kiállítási enteriőr ennek a félbemaradt kutatásnak a színhelye, egy régen elhagyott laboratórium valahol félúton a könyvtár és a szerverszoba között.

Akiket nem köpött ki a bálna
Emlékezünk, tehát játszunk

|2020-09-10T15:31:34+02:002020. szeptember 10.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Pinokkiót ugyan lenyeli a bálna, de ki is köpi, végül pedig igazi fiúvá változik. A Gonosz Bálna című csoportos kiállításon szereplő munkák azoknak a művészeknek az alkotásai, akiket nem köpött ki a bálna, miután 1993. december 12-én a köztévé félbeszakította a Kacsamesék-sorozat A Gonosz Bálna című epizódjának sugárzását, hogy bejelentse Antall József halálhírét. Gyerekek voltak, mikor ilyen profán módon először találkoztak a halállal és a politikával, és valahol gyerekek is maradtak, akiket a rendszerváltás utáni rendezetlen politikai, társadalmi és gazdasági helyzet formált.

Aranyba csomagolt történetek a Rákóczi térről
Beszélgetés Kocsi Olgával

|2020-10-08T15:55:00+02:002020. szeptember 8.|Kunszt||

Don Tamás
Kocsi Olga projektje a 2019 nyarán a Rákóczi tér és a Víg utca sarkán egykor működő RákóCity projketteremben Rákóczi Legendárium címmel megvalósult installáció és eseménysorozat folytatása. "Egyre inkább érdekelnek a nőkkel kapcsolatos társadalmi és kulturális kérdések."

Extra élményt nyújtani a látogatóknak
Interjú Istvánkó Beával, az ISBN könyv+galéria tulajdonosával

|2020-09-07T12:39:45+02:002020. szeptember 2.|Kunszt||

Sirbik Attila
"A világjárvány okozta kényszerű, radikális életmódváltás, a karanténhelyzet, valamint a leállás miatti és valószínűleg még előttünk álló gazdasági válsághelyzet minden bizonnyal arra fogja sarkallni a művészeket, kurátorokat és a kulturális élet alakítóit, hogy valamilyen módon reflektáljanak erre az eddig példátlan helyzetre." Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró… galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki… Mai interjúalanyunk Istvánkó Bea, az ISBN könyv+galéria tulajdonosa.

A rongálás esztétikája
Interjú Pólya Zsomborral

|2020-06-17T15:00:10+02:002019. augusztus 29.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
"Az egyik első műtárgyamat, egy 1,5×1,5 méteres mozaikomat (a 2×2-es Rubik kocka összes változata) például dobogónak használták. Ha akkor kétségbe esek, és nem csinálok vele semmit, akkor tényleg megsemmisült volna. Újracsináltam a művet, kiállítottam a sérültet és az újat, és egy kiállításon rákérdeztem, hogy „mi műtárgy?”, az ami a padlón van, dobogóként vagy az, ami a falon van, vagy mindkettő. A rongálás végigkíséri alkotói pályafutásomat..."

Magunkat írjuk
Interjú Asztalos Zsolttal

|2019-04-11T11:22:25+02:002019. április 9.|ONLINE||

Sirbik Attila
Mit keresünk egy műalkotásban? Az alkotás gondolatiságát, a művészt vagy mindkettőt egyszerre? Mennyire fontos az alkotó személye, és mennyire maga a műalkotás? Egyáltalán, elválasztható egymástól a kettő? A kérdés az újkori művészetben fokozottan hangsúlyossá vált. Egy-egy művész mögé olykor professzionális marketing stratégia épül, melynek segítségével szinte egy márka jön létre a művész nevével. Az ismeretlenségbe merült, mindenfajta hírnév nélküli alkotók egyfajta alázatot testesítenek meg – még ha nem is szándékos döntésük miatt állt elő ez a helyzet.