Határeset
Biró Ildikó és Jakabházi Sándor kiállítása

|2020-06-17T14:58:40+02:002020. január 9.|Kunszt  ONLINE||

Kozák Csaba
Biró Ildikó és Jakabházi Sándor közös tárlatának címe Határeset. Ezt a főnevet a Wikiszótár így értelmezi: „nem egyértelmű tény, helyzet, amelynek besorolása, meghatározása kétféle is lehet, ezért bizonytalan.” Esetükben a cím arra utalhat, hogy Biró és Jakabházi a magyar–román határon innen és túl élnek; Szeged és Temesvár csupán 115 kilométerre fekszenek egymástól. A hívószó azt is jelezheti, hogy mindkét alkotó műveinek mérete, technikája, datálása hasonló, mindketten egyaránt használnak ábrázoló, figurális és absztrakt fragmentumokat, ám munkáik egyértelműen elkülöníthetőek, közöttük is húzódik egy határ.

Hiátus
Kontur Balázs kiállítása

|2020-06-17T14:58:41+02:002019. december 12.|Kunszt  ONLINE||

Kozák Csaba
Kontur 2008-ban az Ybl Miklós Egyetemen Kapy Jenő mesternél szerezte építészmérnöki diplomáját, majd a dániai Vitus Bering University hallgatója volt, Fajó János szerencsi szabadiskoláját pedig 2006 és 2011 között látogatta. A jelen tárlat válogatást mutat be az utolsó három évben készült két- és háromdimenziós munkáiból. A 16 művét bemutató anyagnak az egynegyede visszacsatolás az idei év januárjában a Magyar Építőművészek Szövetségének Kós Károly termében rendezett Négyzetek című kiállításához.

Fogyasztás és kommunikáció
Hans Peter Bauer kiállítása

|2020-06-17T14:59:21+02:002019. november 8.|Kunszt  ONLINE||

Kozák Csaba
Valószínűsíthető, hogy az emberi beszéd első dadogó szótagjai az afrikai kontinensen 1.800.000 évvel ezelőtt megjelent Homo Erectus (a „felegyenesedett ember”) szájából hangzottak el. Az viszont bizonyos, hogy a kiállítás címében jelzett fogyasztás és kommunikáció az idők kezdete óta párban járt, hiszen egy őskori törzs, horda tagjai csakis úgy vadászhatták le a napi betevőt, ha a vadászat előtt/közben folyamatosan kommunikáltak egymással, mivel csakis a csapatmunka eredménye lehetett, hogy felhajtsanak, becserkésszenek és leöljenek például egy mamutot.

Gilgames
Vásárhelyi Antal kiállítása

|2020-06-17T14:59:22+02:002019. november 6.|Kunszt  ONLINE||

Kozák Csaba
Vásárhelyi Gilgames-sorozata az agyagtáblákra vésett verbális mű vizuális parafrázisa, sajátos értelmezése. Művein feltűnik Etana, aki egy ősi király volt Kish városában, ám gyermeke nem lehetett. Egy napon megmentett egy éhező sast, aki hálából felvitte a mennybe, hogy ott ráleljen az élet füvére. Így születhetett meg fia, Balih. A művész grafikai lapjain ott van Istár, aki alámerült az alvilágba, ám arra is képes volt, hogy visszatérjen onnan.

Térformálás
Boros Tamás, Dorka Noémi és Marafkó Bence kiállítása

|2020-06-17T14:59:23+02:002019. október 22.|Kunszt  ONLINE||

Kozák Csaba
A Térformálás kiállítás triásza nemcsak alkotásaik okán és jogán álltak össze a jelen tárlatra, hanem azért is, mert mindhármuk mestere a tavaly elhunyt Fajó János, Kossuth-díjas festőművész, grafikus, szobrász volt. Fajót Kassák Lajos egyetlen tanítványaként jegyzi a szakma, míg Fajó több tanítvánnyal – így az itt kiállító Boros Tamással, Dorka Noémivel és Marafkó Bencével is – büszkélkedhetett.

Esszencia
Kopek Rita festményei

|2020-06-17T15:00:10+02:002019. augusztus 15.|Kunszt  ONLINE||

Kozák Csaba
A szándékos fogalmazásmódból adódóan nem a személy karaktere, nem az egyéniség a fontos, hanem annak a reprezentációja, hogy a társas magányra kényszerített világban kiürülőben van az egykori értékrend, az emberi kommunikációt átvette a gépi mobilozás csodája/csapdája. Nos, Kopek ebben a kiüresedő utcai díszletben is azt láttatja, ahogy a leglényegtelenebb, leghétköznapibb tárgyak, a kockakövek, a szemetesládák, a lefolyónyílások, a rozzant kerékpárok is megszépülnek, felértékelődnek. A hangsúly a pocsolyák vízében tükröződő látványban van.

Párhuzam
Veress Enéh és Illés-Muszka Rudolf kiállítása

|2020-06-17T15:01:13+02:002019. június 19.|Kunszt  ONLINE||

Kozák Csaba
Párhuzam – mondja a kiállítás címe. Ám nekem erről a sík egyeneseinek egyik axiómája jutott eszembe, melynek értelmében két párhuzamos között a távolság mindig állandó. Az pedig, hogy „a párhuzamosok a végtelenben találkoznak” (örök példaként felhozva a vasúti sínpárt), az – a mondat szimbolikus jelentésén túl – csak a perspektívából adódó optikai illúzió.

Számított rendszerek
Nemes Ferenc kiállítása

|2019-01-21T11:02:14+02:002019. január 21.|ONLINE||

Kozák Csaba
Szemernyi kétségem sincs, hogy Nemes „shaped canvas” munkái centrumában szeméremtestek átiratát (is) adja, ahogy az erotikus utalás már megtörtént fallikus kisplasztikái esetében is. A hangsúly azonban továbbra is a folyadékok mechanikáján, az áramlástanon, a hőátadás Nusselt-számán, a hőtan Prandtl-számán, az interferencián, a diffuzitáson és a szuperpozíción túl, műveinek konceptuális tartalmán van. Nem kell mélyebb természettudományi ismeretekkel bírnia a nézőnek ahhoz, hogy Nemes munkáit nézve megállapítsa: a fizika szép.

Elementáris geometria
Boros Tamás és Dévényi János kiállítása

|2018-11-22T16:09:54+02:002018. november 22.|ONLINE||

Kozák Csaba
Eukleidész Kr. előtt 300 táján írta az Elemek című könyvét. Nem tudom, hogy Boros Tamás és Dévényi János képzőművészek Elementáris geometria-kiállításának a címében szándékosan szerepel-e az utalás a „geometria atyjaként” jegyzett ókori szerző művére, ha nem, akkor beletrafáltak. Ugyanakkor a geometrikus absztrakció – azaz a geometria tudományának a modern művészetbe történő beillesztése – csak a két világháború között kezdett kibontakozni, melyet a későbbiekben konkrét művészetre (is) átkereszteltek.

Esszencia
Révész Ákos kiállítása

|2018-11-19T16:13:12+02:002018. november 19.|ONLINE||

Kozák Csaba
Révész festészetének gyökereit, alapfelvetéseit, látványvilágát egyértelműen a második világháború utáni európai művészeti színtéren kell keresnünk. Michel Tapié (nem tévesztendő össze a spanyol festő Antoni Tápies-vel!) párizsi kritikus vezette be az „informel”, azaz a formátlanságra utaló festészeti kifejezést, míg George Mathieu 1947-ben nevezte el ezt az irányzatot "lírai absztrakciónak", aki egyben a tasizmus, azaz a foltfestészet legjelentősebb francia képviselője volt, ahogy az amerikai csurgatásos festészetnek, a drip paintingnek Mark Tobey és Jackson Pollock.

Memento – kiállítás a holokauszt áldozatainak emlékére

|2018-08-20T09:19:19+02:002018. augusztus 17.|ONLINE||

Kozák Csaba
Semmi szokatlan nincs abban, hogy egykori szakrális helyeken kortárs képzőművészeti kiállításokat mutassanak be. Ilyen például a Budapesti Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum templomtere vagy éppen a Szolnoki Zsinagóga. Az 1852-ben épített ipolysági zsinagóga a csak II. világháborúig tudta betölteni eredeti funkcióját. Most viszont itt egy emlékkiállítás tiszteleg a helyi zsidó hitgyülekezet és a vészkorszak, a holokauszt áldozatai előtt.

Ego ornamentika – Varkoly László kiállítása

|2018-04-10T13:53:56+02:002018. április 10.|ONLINE||

Kozák Csaba
Varkoly nem azonosulni akart másokkal, nem szándékozott semmilyen csoportosuláshoz tartozni, hanem a saját útját járva egyszerűen beintett a hatalomnak, a hivatalos művészetnek, így tagadva meg a kor értékrendjét. Eszembe jut róla a kor egy másik kultikus figurája, Baksa-Soós János, a Kex együttes frontembere, aki nem átallott egy keresztben fehér-rózsaszín csíkos nadrágban kimenni az utcára. Nem színpadi jelmezről volt szó, hanem hétköznapi viseletről. Mindkettőjük jelenléte irritálta az utca rendőreit.

I Love U Hungary – Volker Hildebrandt kiállítása

|2018-03-07T14:22:23+02:002018. március 7.|ONLINE||

Kozák Csaba
Hildebrandt itt kiállított munkái között vannak festmények, digitális nyomatok, fali objektek és videó installáció. A művész úgy hozta létre logóját, hogy az I, L és U betűket egymáshoz magnetizálta, egymásba ültette, így az olaj-vászon ILU- (Szeretlek-) festményein kizárólag a hármas betűkombináció jelenik meg piros-fehér-zöldben, míg a háttér különböző színekben tartott. Ez a feszes tömörítés ismétlődik meg digitális printjein is, melyek egy része a fenti betűkombinációt tartalmazza, míg másutt a szeretet-szerelem szimbolikájához tartozó, egymásból kinövő, színes szívek vannak a nyomatok magjában.

Budai szobrászok II. – Hét művész kiállítása

|2017-10-18T08:38:45+02:002016. június 9.|ONLINE||

Kozák Csaba A Deli Ágnes és Gaál Endre rendezte tárlat az „ars longa” bizonyságával szolgál, hiszen a mű – felülírva az elkerülhetetlent – túléli alkotóját; válogatásuk nem tesz különbséget az élő és már eltávozott budai szobrászok között. Hetey Katalin (1924–2010) polírozott vörösréz kisplasztikákkal szerepel a tárlaton. A vastag testű, fényes fémlapokat minimalista beavatkozással alakítja át. A műveket bevágások és hajlítások [...]

Zuzu új fotói

|2017-10-18T08:38:55+02:002016. február 4.|ONLINE||

Kozák Csaba Zuzu képzőművészeti pályafutása során bármihez is nyúlt – legyen az grafikai, kollázs, (hiperrealista)festmény, kisplasztika, szobor, földre terített vagy falra applikált installáció –, azt mérhetetlen műgonddal, szakmai felkészültséggel tette. Mindig is sorozatokban gondolkodott, ezek tematikája és motívumainak rendszere a spirál kanyargását leírva többször visszatért művészetében. Már pályája kezdetén megérintette a pop art szellemisége és a konceptualizmus, melyek alapvetően különböző [...]

Szivárványt teremteni

|2018-11-13T00:10:44+02:002015. április 19.|lapszámok  Nyomtatásban megjelent||

Fordította: Kozák Csaba Michael Bleyenberg Michael Bleyenberg: Spero Lucem, Fénykereszt, St. Agnes, Köln, Németország, 2003. A fény közvetítői, szivárványhologram, 1993 Közel 20 éve készítek szivárványokat. A festők ecseteket, vásznakat és színeket használnak, ám én szinte mindegyik projektemben a szivárvány teljes skáláját felhasználom. Ahelyett, hogy szivárványokat festenék, a holográfia eszközeivel történő alkotást és tervezést részesítem előnyben. Mielőtt holográfiával dolgoztam [...]

Eddig

|2018-11-13T00:13:31+02:002015. január 26.|lapszámok  Nyomtatásban megjelent||

Nemes János Művelődési Központ, Hosszúhetény, 2015. I. 31-ig Kozák Csaba A kiállítás címe – Eddig – már jelzi, hogy válogatást láthatunk Heritesz Gábor szobrászművész életművéből, hiszen a tárlat fogadó műve 1972-ben készült, míg a záró darab idén datálódott. A retrospektív – ami a Munkácsy-díjas művésznek Budapesten is kijárna – azért került megrendezésre Hosszúhetényben, ebben a csupán három és fél ezer [...]

Új HUNGART-könyvek

|2018-11-12T23:48:07+02:002015. január 6.|lapszámok  Nyomtatásban megjelent||

Sorozatszerkesztő: Szeifert Judit, HUNGART Egyesület Kiadó, 2014 Kozák Csaba Történt, hogy 2007 őszén Sárkány Győző, a HUNGART elnöke azzal kereste meg Szeifert Judit művészettörténészt, hogy egy olyan kismonográfia sorozatot kellene útjára indítani, ami bemutatja, feldolgozza a legjelentősebb kortárs magyar képzőművészek (festők, grafikusok, szobrászok), ipar- és fotóművészek életművét vagy az oeuvre utolsó szeletét. Így jelenhetett meg 2009-ben meg az első öt [...]

Zuzu hazai pályán

|2018-11-13T00:05:14+02:002014. szeptember 15.|lapszámok||

Zuzu hazai pályán Méhes Lóránt kiállítása Művelődési Központ, Kiskunfélegyháza, 2014. IX. 26-ig Kozák Csaba   Méhes Lóránt: Zuzu és Marietta 1974-ben, 2004, olaj, vászon, 140x170 cm Személyes. Méhes Lóránt Zuzut több mint harminc éve ismerem. 1985-ben ott lehettem a skóciai Glasgowban a Néray Katalin – Kovalovszky Márta rendezte kiállításon, ahol Vető Jánossal közösen állítottak ki a 18 kortárs magyar képzőművészt [...]