2019╱6

|2021-05-05T16:39:48+02:002021. május 5.|Print - 2019||

Tartalom ÉRDEKES IDŐK 4╱Rieder Gábor: A jövő illúziói. Az 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé MINDENÜTT OTTHON 8╱Wesselényi-Garay Andor: Műerdő. Építészeti Szalon 2019 11╱Bojár Iván András: Halad a hagyomány. A II. Nemzeti Építészeti Szalon 15╱Üveges Krisztina: Küszöbátlépés. Érzékeny terek – kiállítás akadály nélkül 18╱Malustyik Mariann: Társadalmi építészet. A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza 20╱Tayler Patrick Nicholas: Mindenhol jó. Otthon – Művészeti projekt a [...]

A múló idő jövőképei
Wellisch Tehel Judit kiállítása

|2020-06-17T14:58:14+02:002020. február 13.|Kunszt  ONLINE||

Nagy T. Katalin
A valóságos és a művészi útkeresés párhuzamosan futott. Juditra kezdetben az absztrakt expresszionizmus tett mély benyomást, képei feszültséggel teli érzelmeket tolmácsolnak, organikus motívumai sokszor húscafatokra emlékeztetnek.

Michelangelóról a kortársak szemével
A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet

|2020-06-17T15:01:15+02:002019. május 15.|Kunszt  ONLINE||

Veress Ferenc
Azzal alighanem mindenki egyetértett volna a reneszánsz Firenzében, hogy a rajz minden művészet alapja – csak abban oszlottak volna meg a vélemények, hogy milyen is az igazán jó rajz, és hogyan kell a mesternek a rajzot használni. A legnagyobb eltérés valószínűleg a festők és a szobrászok véleménye között mutatkozott volna, lévén a festő szemléletmódja – és így a rajzának előadásmódja – a szobrászétól különböző. Miközben a festő, feloldva a részleteket, a kontúrokat lágyabbá teszi, a szobrász – a plasztikai megvalósításra gondolva – ugyanezeket a részleteket kihangsúlyozza.