Nosztalgiánk rezervátuma
Bencs Dániel, Leitner Levente: Éden 

|2021-08-20T08:14:22+02:002021. augusztus 20.|Kunszt||

Kovács Alex
Olyan időben élünk, amelyben a kulturális modelljeink átvizsgálásra és kórismére szorulnak. Egész tisztán körvonalazódtak immár az ökológiai katasztrófa szcenáriói, és látni a történelem léptékével igen csekélyke, de kártékonyságban annál hatékonyabban eltöltött időt, ami megágyazott a pusztulástörténetnek, amelyben lábszárközépig gázolunk már. Erre az éppen zajló paradigmaváltásra reflektál Bencs Dániel és Leitner Levente Éden című kiállítása a Nagyházi Contemporary kiállítóhelyén. 

Nyomokban földet tartalmazunk
Balázs Nikolett: Made of dust

|2021-06-01T19:17:10+02:002021. június 1.|Kunszt||

Margl Ferenc
Felüdülés a vírus harmadik hulláma után végre újra kiállításokat látogatni. Az újdonságélményt pedig azzal lehet maximalizálni, ha az ember első útja egy közelmúltban nyílt kiállítóhelyre vezet, ahol lehetőségünk nyílik egy fiatal művész friss munkáit megtekinteni. A Nagyházi Contemporary kis méretű első terébe lépve érdemes rögtön tovább is lépnünk a kisszoba méretű belsőbb térbe, mivel valójában itt találhatjuk az a pontot, ahonnan a kiállítás legkönnyebben befogadható.

A környezet vizuális feltérképezése
Interjú Dávid Zitával

|2021-08-29T22:05:20+02:002021. május 11.|Kunszt||

Sirbik Attila
A sokszor groteszk, disszonáns városi terekben körbebetonozott bokrok és járdapadkára szorított fák nyújtják a természethez való kapcsolódási lehetőséget. A két különböző minőség vizuális élménye felveti a kérdést, hogy az egyén hogyan értékeli a környezethez fűződő viszonyát, és hogy milyen jövője lehet ember és természet együttélésének. Az élővilág organikus burjánzása a részletgazdag, aprólékos festészeti technikával készült képeken izgalmas kontrasztot alkot a városi elemek mértani strukturáltságával. A kiállítás címe Boris Vian Tajtékos napok című regényéből vett idézet.

Megjelent a februári lapszámunk

|2021-02-15T18:52:42+02:002021. február 15.|Friss lapszám  Szélesvászon||

Az Új Művészet februári lapszámának borítójára pillantva az olvasó egy fekete-fehér és mégis kibogozhatatlan mátrixban találja magát, melyet Vladan Joler médiaaktivista vázolt fel a Vajdasági Modern Művészetek Múzeumában. 

Izgő-mozgó képek
Az jut legmesszebbre, aki el se indul

|2020-11-27T19:46:11+02:002020. november 27.|Kunszt||

Fülöp Tímea
Agg Lili Invitation to Practice Boredom című kiállítása a Nagyházi Contemporaryben saját, még korábban megkezdett gondolati körét és technikai eljárásait folytatja, illetve tágítja tovább a képviharként felfogott 21. századról és az ember ebben elfoglalt helyéről, de az ismét elrendelt kijárási korlátozások sajátos kontextusba helyezik munkáit, ami csak megerősíti egyébként is értelmezői kontextusokra reflektáló koncepcióit. 2019-ben a Műtőben A figyelem eltulajdonítása címen tartott kiállításának kiinduló motívuma egy középkori festmény volt, azon is a fiát éppen felfaló Szaturnusz keze, mely az eseménytől elfelé mutat, a semmibe – a figyelem külső irányításának ezen formai allegóriája tér vissza újabb munkáin is.

Az ipari anyagok pacsizása a 90-es évek vizualitásával
avagy Dóczi Attila párhuzamos univerzumai

|2020-10-29T18:10:14+02:002020. október 29.|Kunszt||

Don Tamás
"Sok pozitív és negatív dolog ért a gyerekkoromban, ezért még hatványozottabban éltem meg a jó dolgokat: ilyen volt például a 98-as foci vb, egy Turbo rágó íze a számban, Eminem első lemeze vagy az a szinte már katartikus élmény, mikor a tékából kivettem a Transformers kazit, miután elcseréltem egy metál Jordant Rodmanre. Ennek az évtizednek a meghatározó élményei, színei és a korszellem szabadsága kúszik bele abba az elképzelt utópiába, melyet a nézők elé tárok."