Szatmárnémetitől Szentendréig – Paulovics László életműve

|2018-03-06T22:01:19+02:002018. március 6.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
A kiállítás egésze a művészi pálya majd hatvan évét tekinti át. Ahogyan a tárlat címe is mondja: amit látunk, az válogatás egy életműből, 1960–2018 között, ami arra is utal, hogy ha nem is a jéghegy csúcsa, de mindenképpen csak a festmények, grafikák egy része, ami a falra kerülhetett. Keramikusi tevékenységét csak jelezheti az összeállítás, a színházi tervezőre néhány plakát, az illusztrátori, az író kortársak tevékenységével összekapcsolódó munkásságról néhány könyv, folyóirat beszél.

A test epifániája – Bukta Norbert kiállítása

|2018-01-25T14:22:21+02:002018. január 25.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
Ahogyan a többféle szignó jelzi, a kiállított műveket többen festették és talán tűzték is össze a részleteket. A portrénál az történt, hogy a három festő közül ketten festették meg a harmadikat, mégpedig kétszer, s megfestés után a két kép két felét kicserélték. Az egész alakoknál az a helyzet, hogy ott mind a hárman nekidurálták magukat egy-egy modell előtt, de a végeredmény itt sem lett más, mint az, hogy az elkészült két kép két fele helyet cserélt.

Az örökkévalóság érintése – Szilárd Klára emlékkiállítása

|2018-01-15T12:07:18+02:002018. január 15.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
Titkok? Sejtések? Látomások? Lelkiállapotok? Elemi élmények? Alighanem hol ez, hol az jelentette a mozgatórugót, az ihlető forrást vagy éppen a festés megkezdésére ösztönző motivációt ezeknél a műveknél. Jelei vezethetnek az idő, a tér mélységes mélye felé de megnyithatják a teret a kozmosz végtelenje felé is, és aligha kell hozzá túlságosan nagy asszociációs képesség, hogy a mélységek és magasságok kutatására induló festőt követve a formák világában felfedezhető különböző minőségeket az emberi lélek világának végtelenségével vagy éppen a képek festője által megélt világ történéseinek szinte feloldhatatlan ellentmondásaival állítsuk párhuzamba.

Aranykor, aranyképek – A Belvárosi Művészek Társasága kiállítása Arany János születésének bicentenáriumán

|2017-11-27T14:48:30+02:002017. november 27.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
Kiegyezéssel, amivel bizonyos szempontból aranykorszak kezdődött a magyarság számára, ami azonban végső soron az első világháborúba való belépésünkhöz és a XX. századi tragédiákhoz vezetett. Szóval én a kiállítás címében nem egybe, hanem kötőjellel tagolva írtam volna a szavakat, Aranykor-aranyképek helyett Arany-kort és Arany-képeket emlegetve. Mindenesetre a szójátékon túl az arany szín valóban kijár a költőnek

Kortárs archaizmus – Székács Zoltán festményei

|2017-11-07T20:55:43+02:002017. november 7.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
Ellentmondásra gyanakszunk, hiszen ami kortárs, az nemcsak hogy ma születik, de a képzőművészetben bevett szóhasználat azt is jelenti, hogy a jelen problémáival foglalkozik, ami pedig archaikus, az értelemszerűen nem egyszerűen régi, régies, de valamely kultúrának a legősibb rétegeibe tartozik. Az ellentmondás azonban látszólagos. A 20. század folyamán sok alkalommal szembeállították egymással a régit és az újat, az avantgárd művészet szüntelen keresése, jövő felé fordulása olykor egyszerűen nem viselte el a múlt időt.

Térkoordináták – Nagámi kiállítása

|2017-10-18T08:38:13+02:002017. október 13.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
De hol van Nagámi? Hol van a nagámiság, hol a nagámizmus, ha már ennyire elmélyedtünk az izmusokban? Mit csinálnak a nagámisták, a nagámiánusok? És persze, hol keressük a kiindulópontot e művészet megértéséhez? Az anyagszerűségben talán? A különösen szép, jól faragható, tömbszerűségükben, felületi megjelenésükben egyaránt kifejező fafajtákban, a feketedióban, a mahagóniban?

Kortárs archaizmus – Székács Zoltán festményei

|2017-10-18T08:38:16+02:002017. október 9.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
Székács Zoltán a kortárs művészek azon, sajnos egyre kisebb létszámú csoportjába tartozik, akik tudnak és mernek is szép képeket festeni. Mégpedig úgy, hogy magának az anyagnak a törvényszerűségeiből, sajátosságaiból indul ki, az anyagot hagyja élni, dolgozni, mondhatni csak időnként korrigálva a folyamatokat.

Kortársak a várban – Siklósi Szalon 2017

|2017-10-18T08:38:22+02:002017. augusztus 20.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
A hagyomány azt tartja, hogy a magyar művészben van valami az olaszból, de a németből is, hogy lényegében a kettőből van összegyúrva, bár mostanában egyesek egyre inkább hangoztatják a keleti eredetét. Ha lénye lényegét ez utóbbi valóban meghatározza, akkor már jobban értjük azt is, hogy a magyar művész miért „egyenetlenkedik” folyton, miért képtelen az összefogásra, noha abban az időben, amelyben élünk, a túléléshez erre igencsak szüksége lenne.

Lészakertek geometriája. Magyari Márton kiállítása

|2017-10-18T08:38:22+02:002017. július 28.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
A kaszálókat jellegzetes léckerítések választják el egymástól, a lészakartek mozaikja úgy adja meg a látvány egészét, hogy nincs két egyforma részlet, miközben mindegyik részlet harmonizál a többivel formában, színben, árnyalatban. Ennek a tájnak az élményéből születtek meg a kiállításon látható képek, amelyeken természetesen egyetlen részlet sincs, amelyre azt mondhatnánk, hogy ezt vagy azt a részletet, zugot ábrázolja.

Huszonöt éves a SzögArt

|2017-10-18T08:38:24+02:002017. július 12.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
Érdemes lenne például statisztikát készíteni arról, hogy mi van azzal a több mint harminc művésztársasággal, amely a rendszerváltozás utáni években megalakult, néhány évig intenzíven működött is, azután… azután vagy feladta a hiábavaló küzdelmet az érdektelen közönség, az egyre szűkösebben csordogáló állami, önkormányzati és a nehezen megszülető magánmecenatúra háromszögében, vagy legalábbis takaréklángon működik.

Emléknyomatok – Góra Orsolya és Somogyi Emese kiállítása

|2017-10-18T08:38:24+02:002017. május 31.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
A két alkotó tárlatán egyszerre vagyunk tanúi a művészi szándékok módosulásának és a művészi világok következetes továbbépítésének, az emléknyomatok, miközben egymásra rakódnak, egyszerre rejtik el egymás bizonyos részleteit, s hangsúlyozzák a lényeget, azt az emberi-művészi minőséget, amelyet mindketten a középpontba állítanak, miközben nem törekszenek arra, hogy ezt a minőséget konkrétan is megnevezzék. Sőt!

Nyomok – Fritz Rautner kiállítása

|2017-10-18T08:38:26+02:002017. május 8.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
Nos, ahogyan jó néhány művön megjelenő kalligrafikus elemek jelzik, egyrészt valóban a gyorsaság, az impulzivitás az egyik jellemzője a műveknek, az a direkt reakció, amelyet a körülöttünk lévő világ változásai váltanak ki. Szinte robbanásszerűek az alakzatok a festményeken és a többnyire különleges Vincze-féle papíron megvalósuló rajzokon, miközben a művek más részei, a rétegesen képzett felületek és a gyakran aprólékos gondossággal megfestett jelek, írásképek elmélyültségről, a dolgok felszíne mögé való hatolás szándékáról beszélnek, ahogyan a képfelület plasztikusan képzett részletei, izgalmas faktúrái is.

Tavaszi Best of… – Visszatekintő válogatás a debreceni Tavaszi Tárlatok anyagából

|2017-10-18T08:38:30+02:002017. február 28.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
...a MODEM is kiemelkedő helyet foglal el a kortárs magyarországi intézményrendszeren belül. Arról azonban például nem érdemes megfeledkezni, hogy az intézmény és a vele egy épületben lévő Kölcsey Központ között közvetlen az átjárás, így az előbbi kiállításainak látogatói minden különösebb nehézség nélkül betérhetnek a Kölcsey Központ Bényi-termébe, amelynek tárlatain többnyire a városban élő alkotók munkáit állítják ki.

Párbeszéd a mesterekkel – Csernus Tibor-kiállítás nyílt a Makláry Galériában

|2017-10-18T08:38:34+02:002016. december 7.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
"Caravaggio a teóriám" – valamikor a nyolcvanas évek közepe táján mondhatta ezt Csernus Tibor, a 20. század végének, 21. század elejének világszerte egyik legismertebb és legnagyobb magyar alkotója, a szürnaturalizmus megteremtője, ahogyan Perneczky Géza elnevezte, vagy éppen az alkimista művész, ahogyan visszatérően mondogatták róla felkészültsége, bravúros festői megoldásai, páratlan stílusérzéke miatt. Lehet, hogy éppen a nagy siker kapcsán nyilatkozott így, hiszen a világ akkoriban fedezte fel

Tanúságtétel és egyensúlykeresés. Balanyi Károly kiállítása

|2017-10-18T08:38:37+02:002016. november 7.|ONLINE||

P. Szabó Ernő
Zománcművész, festő, grafikus, művészetszervező, művészeti író. A Kecskeméten élő Balanyi Károly az egyik legsokoldalúbb kortárs művész a városban, a régióban. A hetvenes évek közepe óta kiállítások hosszú sorát rendezte, közöttük az ezredfordulón indult Creator Spiritus című szakrális tárlatokat, vagy a Kapcsolat 2010 című nagyszabású bemutatót, amely a modern magyar művészet történetét a nagybányai, a kecskeméti és a szentendrei művésztelep közötti művészi kapcsolatok tükrében mutatta be a hírös városban és a modern magyar művészet bölcsőjének számító Nagybányán.

Mezei tanösvényeken – Magyar József festményei

|2017-10-18T08:38:41+02:002016. augusztus 3.|ONLINE||

P. Szabó Ernő   Ismerős arcok, Kis csődület, Strandolók – akár gyors balatoni helyzetjelentésnek is fölfoghatnánk Magyar József festőművész néhány alkotását, vagy előrejelzésnek a várható balatongyöröki időjárásról. Egyes műveit – Pusztai jelek, Pásztor, Tamáshida – a magyar táj inspirálta, máskor – Szobrok a Giardiniban (vigyázat, nem az Il Giardinoban, amely név alatt a györöki kiállítások kurátora, Palásthy Bese és felesége [...]

Fényutazás – Mengyán András kiállítása

|2017-10-18T08:38:42+02:002016. július 19.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Fényutazás – ezt a címet adta kiállításának Mengyán András Munkácsy-díjas képzőművész, s ahogyan már a múzeum külső falain megjelenő képek is jelzik, valóban a fény a főszereplője a kiállításnak. A fény hívja elő azokat a képeket, képsorokat is, amelyeket Mengyán András a Munkácsy Mihály Múzeum négy sarkára. A történelemről, a természeti környezetről, az itt élő emberek életformájáról, [...]

A forma, a szín és a tér – Ingo Glass plasztikái

|2017-10-18T08:38:47+02:002016. június 6.|ONLINE||

P. Szabó Ernő A forma, a szín és a tér hármas egysége, ezt a címet kapta a kiállítás, ami pontosan kifejezi azt, amit láthatunk a byArt Galériában Ingo Glass születésnapi tárlatán. De pontosan kifejezné az is, ha csak annyit olvasnánk a meghívón és a tárlat plakátján: Ingo Glass 75, hiszen valóban, nemrégiben töltötte be 75. születésnapját: 1941. április 9-én született. [...]

Hordók a Tisza-parton. Aranyi Sándor művei

|2017-10-18T08:38:47+02:002016. május 21.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Aranyi Sándor: Balti naplemente, akril, farost, 21 x 21 cm A Tisza-parton én mit keresek? – teszi fel a kérdést Aranyi Sándor festőművész. Akár azt is mondhatnánk, hogy a darmstadti színház vörös bársony függönyének egyik darabját, amelyet Pitt Ludwig kiváló német képzőművésztől, a darmstadti és a mirabeli művésztelepek szervezőjétől és a csongrádi Plein Art művésztelep [...]

Nagyok kicsiben – Dudás Sándor érmei, kisplasztikái

|2017-10-18T08:38:49+02:002016. május 3.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Miközben sokan úgy vélik, hogy az éremművészet mindenestül a múlt műfaja, a 20–21. századi magyar művészet számos példát kínál arra, hogy az érem, a plakett, no meg a kisplasztika pótolhatatlan lehetőségeket teremt a művészi kísérletezés számára. Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni, Borsos Miklós és jó néhány kortársuk, követőjük műhelyéből olyan művek kerültek ki, amelyek méreteiktől függetlenül ma [...]

Tisza-parti csoportkép – A csongrádi Plein Air születésnapi tárlata

|2017-10-18T08:38:52+02:002016. március 9.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Tájcsapdák és Fűkatedrálisok – sokáig ez a két szép szó, Nagy Gábor festőművész alkotásainak a címe jutott az eszembe Csongrád hallatán. S persze néhány kép ugrott be azonnal a Holt-Tiszáról, a látvány, amikor a várost elhagyjuk Kiskunfélegyházától, az ötös autópálya letérőjétől Szentes, illetve Hódmezővásárhely felé haladva. Nem sok. Pedig – tudom immár jó ideje – Csongrádon igencsak [...]

Folyamatok – Reigl Judit festményei a Makláry Galériában

|2017-10-18T08:38:52+02:002016. február 23.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Minden mozog – idézte egyszer műveivel, az alkotás folyamatával kapcsolatban Reigl Judit festőművész Hérakleitoszt. „Alkotás közben egy időben vagyok a vászon, a festés maga és a festés nézője” – mondta, de úgy tűnik, az állandó mozgás nemcsak a művész és a mű kapcsolata, az alkotás folyamata felől szemlélve izgalmas az ő esetében, hanem a művek, az életmű [...]

A mű a belső végtelenség része

|2017-10-18T08:38:55+02:002016. január 26.|ONLINE||

P. Szabó Ernő A múlt szabadsága – Neoavantgárd fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig címmel látható kiállítás a Mai Manó Házban április 3-ig Alföldi Róbert gyűjteményéből. A több mint félezer darabot számláló gyűjtemény mintegy harmada szerepel a tárlaton, amelyet, hasonlóan magához a gyűjteményhez, a szakemberek minimum hiánypótlónak neveznek. Nincs ugyanis az országban gyűjtemény, amely az övéhez hasonló teljességgel mutatná meg [...]

Személyes terekben

|2017-10-18T08:38:57+02:002016. január 1.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Személyes tereim – ezt a címet kapta a Magyar Vízfestők Társasága kiállítása, amelyen a társaság harminchárom tagjának majd félszáz munkája látható. A meghívón s a plakáton a nemrégiben elhunyt Rákóczi Gizella munkájának reprodukciója látható, amely egyszerre emlékezteti nézőjét labirintusra, mag-formára vagy éppen a jin és a jang kettőséből kialakuló teljességre. Ennek a teljességnek az elérhetőségéről – vagy [...]

A műterem mint univerzum

|2017-10-18T08:39:12+02:002015. szeptember 19.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Ünnepi alkalomból rendezték meg Gruber Béla (1936-1963) kiállítását a rákospalotai Palota Galériában, hiszen éppen egy évvel ezelőtt kezdődött újra a kiállítások sorozata a felújított teremben. Ilyenkor általában olyan művész alkotásait szokták választani, aki valamilyen módon szorosabban kötődik, kötődött az adott helyhez, mondhatni, műveiben a genius loci, a hely szelleme tükröződik. Gruber Béláról ez nem mondható el, hiszen [...]

Kristályvilágok

|2017-10-18T08:39:13+02:002015. szeptember 1.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Marina Abramovic Bár Magyarországon 2014-ben és a korábbi években a kristály szó kifejezetten a kristálycukor ára körüli botrány kapcsán került a közbeszédbe, a világ eléggé el nem ítélhető módon egészen másféle összefüggésbe helyezve használta a kifejezést. 2014 a Kristallográfia, azaz a kristályok világával foglalkozó tudomány nemzetközi éve volt, mégpedig azért, mert éppen száz évvel korábban [...]

Sámlival a Tisza-parton

|2017-10-18T08:39:15+02:002015. július 22.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Tanya 833. Ez a címe a hetvenes évek közepén megalakult művésztelepnek, mely a város központjától néhány kilométerre, a Tisza közelében található. Igazi plein air, azaz tiszta levegővel teli helyszín ez, kiváló a művészi munkához, bár az is igaz, hogy Csongrádon az inspiráló helyszínek magából a városból sem hiányoznak. Belvárosa szépen megőrzött épületegyüttes a XIX-XX. század fordulójáról, a [...]

Koordináták

|2017-10-18T08:39:15+02:002015. július 9.|Nyomtatásban megjelent  ONLINE||

P. Szabó Ernő Koordináták – ezt a címet adta kiállításának Jakobovits Márta Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, 2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia, 2006 óta az Európai Kulturális és Művészeti Akadémia tagja, s ha ezt a két tényt egymás mellett említjük, máris megjelöltünk néhány pontot abból a koordinátarendszerből, amelyen belül az ő művészetének a helyét kijelölhetjük, vagy egy kicsit szerényebben szólva az [...]

Tárlatrendezés revelációkkal

|2018-11-13T00:17:38+02:002015. június 29.|lapszámok  Nyomtatásban megjelent||

Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely, 2015. V. 17–IX. 6.P. Szabó Ernő Barcsay anatómia oktatás közben Barcsay Jenő a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb egyénisége, enigmatikus alakja, akinek saját kortársaira és a következő nemzedékre gyakorolt hatása alapvetően határozta meg a háború utáni magyar művészet arculatát, mégis, évtizedek óta nem rendeztek műveiből a festő rangjához méltó tárlatot. Hiánypótló tehát a [...]

A jelen archeológiája

|2018-11-13T00:17:39+02:002015. június 27.|lapszámok  Nyomtatásban megjelent||

Arsenale, Giardini és egyéb helyszínek, Velence, 2015. V. 9–XI. 22.P. Szabó Ernő Chiharu Shiota: A kulcs a kézben, 2015, japán pavilon, részlet All the World’s Futures – A világ minden jövője – ezt a címet kapta az idei Velencei Biennále, azaz, egészen pontosan fogalmazva a Velencei Biennále 56. Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítása. Mert hát nem árt újra és újra tudatosítani, különösen [...]

Kerttörténetek

|2017-10-18T08:39:18+02:002015. június 18.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Kerttörténetek címmel kiállítást rendezni Gödöllőn már csak azért sem különös dolog, mert itt található az ország egyik legszebb barokk kertje, a gödöllői kastély körül, amelynek sorsa jól példázza a magyarországi főúri kastélykertek történetét. Ahol a kastély a XX. világháborús harcok után épen maradt, ott a bevonuló szovjet katonák bontották meg a kastélytetőt, tüzelték el a parkettát, a [...]

Extra Hungariam

|2017-10-18T08:39:22+02:002015. június 9.|Nyomtatásban megjelent||

Válogatott művészeti írások, Press X Press Kiadó, 2014, 400 oldalPataki GáborA most megjelent válogatás is a szerző ugyanazon erényeit csillantja fel, mint az előző, Egy kicsi együtt repülés című interjúkötet: a különféle művészeti megközelítések, alapállások, megnyilvánulási formák iránti nyitottságot, elfogulatlan látásmódot, másfelől egy elemi kíváncsiságot, alig csituló s mindegyre megújuló érdeklődést – csak jelen esetben a festői, szobrászi életutak, hitvallások [...]

„Ágyba, Ágyba, Ágyba…”

|2017-10-18T08:39:24+02:002015. június 9.|Nyomtatásban megjelent||

21er Haus, Bécs, 2015. I. 30–VI. 7.P. Szabó Ernő„Ágyba! Ágyba! Kopognak a kapun./ Jöjj, jöjj, jöjj, jöjj, add a kezed./ Amit csináltunk, nem lehet visszacsinálni./ Ágyba, Ágyba, Ágyba!” – William Shakespeare Macbethje ötödik felvonásának első színében Lady Macbeth kiált fel így udvarhölgye és az orvos jelenlétében (Szabó Lőrinc fordításában), s azután valóban elrohan, hogy ágyában keressen menedéket a büntetés, de [...]

Művek „Európa elfeledett sarkából”

|2017-10-18T08:39:24+02:002015. június 9.|Nyomtatásban megjelent||

 P. Szabó ErnőTizenhárom alkotás szerepel a Böhm-gyűjteményből a Magyar Nemzeti Galéria 20. századi erdélyi művészetet bemutató tárlatán: Mattis-Teutsch János, Nagy Albert, Tasso Marchini, Fülöp Antal Andor, Szolnay Sándor, Balogh István, Mohi Sándor, Popp Aurel, Jakobovits Miklós, Incze János képei. A mintegy százötven erdélyi alkotást számláló kollekció egy részét a legutóbbi években több kiállításon is megismerhette a hazai és nemzetközi közönség, [...]

Az emlékezet deformációja

|2017-10-18T08:39:24+02:002015. június 9.|Nyomtatásban megjelent||

Új Kriterion Galéria, Csíkszereda, 2015. V. 7–VI. 30.P. Szabó Ernő Szauder Dávid: Eric, 2015, digitális print Hogy hogyan befolyásolja a számítógép mindennapos használata az emberi agy működését, arról legtöbbünknek elsősorban a gondolkodás kreatív fázisait, illetve ennek a teremtő folyamatnak a lenyomatait, az elmondott és még inkább a leírt szövegek formálódását illetően vannak tapasztalataink. Tömbösen fogalmazunk, ablakokat nyitunk, hogy az összefüggő [...]

Szerkesztett árnyék

|2017-10-18T08:39:27+02:002015. május 27.|ONLINE||

P. Szabó Ernő Térben-Síkban – ezt a címet viseli az a kiállítássorozat, amelyet a Csongrádi Alkotóház-Művésztelep megalakulása negyvenedik évfordulója alkalmából rendeztek a Tisza-parti városban. A sorozat nyitó rendezvénye, Szikora Tamás (1943-2012) festőművész tárlata viszont a Szerkesztett árnyék címet kapta, ami éppen ellenkező irányú folyamatot ír le, mint a sorozat címe. Míg ez a két dimenziótól vezet a három felé, utalva [...]