A portré „elszemélytelenítési” kísérlete
Palkó Tibor: Prerepro

|2020-06-17T15:00:11+02:002019. augusztus 13.|Kunszt  ONLINE||

Muladi Brigitta
A nem emberkéz festette ikon, az arc rátekint az emberre – szemmel tartja, de nem kerül vele interakcióba. A világi portré azonban dialógusba kerül velünk, megszűnik az ikon vagy a maszk jellege. Palkó Tibor azzal, hogy egymásra montírozta – lemásolta – az arcokat, és azt a frontális nézetet és szűk kompozíciót használta, amit a klasszikus ikon vagy maszk, spirituális jelentéssel ruházta fel őket, a monoton ismétlés révén pedig vallási gyakorlatokat – imádkozást, mantrázást, az imamalom pergetését – idézte meg.

Hommage és szövegmontázs – Válogatott bekezdések Palkó Tibor alkotásai nyomán

|2018-03-12T12:27:54+02:002018. március 12.|ONLINE||

Nagy Zopán
Lelki rajzolatok és idegsejt-kivetülések a mélysötét áramlatban… Szívdobogás-rezonanciával festett (feslett) fekete madonnák; más lényekkel keveredett ebek; démoni jelenések; transz-figurális formák; biológiai hordozókban lobogó, időnként befelé lángoló, fölsőbb és egyéb energiákat hordozó, gyúlékony szövetek…

Genius Loci – Palkó-művek

|2017-10-18T08:38:51+02:002016. március 21.|ONLINE||

Nagy Zopán Isten más világokból vette a magvakat, a földbe vetette, és elültette kertjében, s minden kikelt, ami csak kikelhetett. De minden, ami kikelt, csak azáltal él, hogy érzi, hogy más, titokzatos világokkal áll érintkezésben. (Dosztojevszkij)    A hely szellemének metamorfózisa.  Fekete madonnák démoni ebekkel, hibridekkel, avagy: víziók, szakrális (de)formációk a zsinagógában, melynek rejtett szerkezet-rendszere új dimenziókba, szinesztéziába öltöztetve tárul [...]

Honnan tudod, hogy nem álmodunk…

|2017-10-18T08:40:07+02:002014. november 21.|ONLINE||

Honnan tudod, hogy nem álmodunk… Palkó Tibor kiállítása Pataki Gábor   Palkó Tibor Kicsit messzebbről kell kezdeni. Nem muszáj ugyan Pettenkoffenig, Munkácsyig vagy akár Tornyaiig visszanyúlni, a 60-as évek elejének vásárhelyi festészete s a vele párhuzamosan növő népi-avantgárd törekvések (pl. Orosz János) hirtelen erős és művészileg is hiteles képet adtak a vidéki Magyarország, a téeszesedő falu embereiről, mindennapjairól. [...]