A tárgyba sűrített tudás birtoklása mint lehetetlen küldetés
Beszélgetés Mézes Tündével On the first page című kiállítása kapcsán

|2020-10-23T15:12:21+02:002020. október 19.|Kunszt||

Sirbik Attila
1991-ben Tim Berners-Lee létrehozta az első weblapot, amely az információ elérésének és rendezésének új módjához vezetett. Ma, közel 30 év múltán hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésünkre különböző oldalakon elrendezve. De mégis mi lehet az arány az ily módon rendelkezésre álló információ és a birtokolt tudás között? És mi az, aminek folyamatosan tudatában vagyunk? Észrevesszük például az évszakok váltakozását? A kiállítás felvetése, hogy létezhetett az internet előtt, illetve azzal párhuzamosan egy másfajta törekvés is, amely a befogadó előzetes ismereteire és érzékenységére hagyatkozott, és rövid, kódolt üzeneteken keresztül igyekezett számottevő információt átadni. Mintha egy mottót olvasva ismernénk meg az egész könyv tartalmát. A kiállítási enteriőr ennek a félbemaradt kutatásnak a színhelye, egy régen elhagyott laboratórium valahol félúton a könyvtár és a szerverszoba között.

Tapasztalásaink megszilárdult bizonyítékai
Beszélgetés Keresztes Zsófiával Conquered Storage című kiállítása kapcsán

|2020-10-09T14:47:46+02:002020. október 9.|Kunszt||

Sirbik Attila
Keresztes Zsófia objektjei identitás nélküli szubjektumok egy posztapokaliptikus dimenzióban, olyan lények, akik ciklikusan falják fel, vagy éppen teremtik újra magukat, miközben céljuk nem a tökéletesedés. Inkább egyfajta – monoton körforgásban – önmagát gerjesztő folyamatról, „sejtburjánzásról”   van szó. Keresztes lényei között van, amelyik beletörődik magányos sorsába, némelyik osztódik, társaságot teremt önmagának.

Szövevényes mindmap
Az önmagukra visszaható rétegek fontossága

|2020-09-09T12:00:05+02:002020. szeptember 8.|Labor||

Sirbik Attila
Ha teljesen kizoomolok, és rátekintek arra a szövevényes mindmapre, amit folyamtosan tágítok és kiegészítek, akkor számomra a legesszenciálisabb mottónak még mindig Paul Gauguin Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? című festményét tartom. Ez persze a végső emberi alapkérdes: mi az élet értelme? Ha éppen van egy nyugodt pillanatunk ebben a gazdaságilag és politikailag túlhajszolt légkörben, amiben most élünk, akkor időről-időre feltesszük magunknak ezt a kérdést.

Extra élményt nyújtani a látogatóknak
Interjú Istvánkó Beával, az ISBN könyv+galéria tulajdonosával

|2020-09-07T12:39:45+02:002020. szeptember 2.|Kunszt||

Sirbik Attila
"A világjárvány okozta kényszerű, radikális életmódváltás, a karanténhelyzet, valamint a leállás miatti és valószínűleg még előttünk álló gazdasági válsághelyzet minden bizonnyal arra fogja sarkallni a művészeket, kurátorokat és a kulturális élet alakítóit, hogy valamilyen módon reflektáljanak erre az eddig példátlan helyzetre." Az Új Művészet interjúsorozatában nonprofit, forprofit, kereskedelmi, nemzetközi jelenléttel bíró… galériákat mutat be. A beszélgetésekből kiderül, hogyan hatott rájuk a pandémia, milyen on- és offline stratégiákat dolgoznak ki… Mai interjúalanyunk Istvánkó Bea, az ISBN könyv+galéria tulajdonosa.

A kép mint megkonstruált logikai rendszer
Interjú Pintér Diával

|2020-06-17T14:58:40+02:002020. január 6.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
Pintér Dia különböző anyagkísérletekbe foglalt képeket készít. 2013 óta képeinek egyik fő alkotóeleme és szereplője a szerpentin-papírszalag, amellyel aszketikus elszántsággal építi figuralitásba hajló képeit. Analizáció, képfelbontás, összerakás. Ezzel a fajta aprólékos, időt igénylő művelettel egy másfajta időegységélményt kínál fel magának és a nézőnek, amellyel társadalmunk gyors ütemű életérzéséből szeretne egy kis időt kiszakítani, és a figyelmet az aprólékos részletekkel a jelenetekre irányítani. Jelenetei korunk főbb problémáiból, főképpen az egyén elidegenedéséből és a virtuális világ személytelen feszültségéből fakad.

Történjen végre valami
Interjú Barakonyi Szabolccsal Hűlt hely című kiállítása kapcsán

|2020-06-17T14:58:40+02:002019. december 28.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
Barakonyi Szabolcs legújabb, a Deák Erika Galériában bemutatott anyaga bűntények helyszínein készült. Eddigi munkásságában is mindig foglalkoztatta egy dokumentarista látásmód, a valóság abszurd helyzetekben való bemutatása. Ahogy korábbi sorozatai, úgy a jelenlegi is a dokumentum és a valóság viszonyával foglalkozik. A képek, amelyeket a kiállításon láthattunk egyszerre szomorúak és valóságosak, izgalmasak és titokzatosak. Amint rájövünk, hogy a kép egy egyszeri és megismételhetetlen helyszínen készült, azaz nem egy megrendezett, hanem valóságos bűntény vagy baleset helyszínén, a befogadóban munkálni kezd a rejtély, a titok felfedésének izgalmas, felfokozott érzelmi játéka.

A szubjektum ereklyéi
Interjú Murányi Mózes Mártonnal

|2020-06-17T14:58:41+02:002019. december 4.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
"Megnyugvásra találok egy forma és egy hozzárendelt szín esetében, ezek a munkák elgondolkodtatnak, meditatív állapotba kerítenek a figurális iránnyal szemben. Természetemből fakadóan vonz a rend, a tisztaság és az egyszerűség, ami elvezetett a homogén felületekkel való foglalkozáshoz."

Anyagok változása
Interjú Dobokay Mátéval a Denzitás című kiállítása kapcsán

|2020-06-17T14:58:41+02:002019. november 20.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
Bizonyos automatizmusnak tűnő munkafolyamatok sokszor előkerülnek az én projektjeimben is, de ezen képek épülését inkább az organikusság, az exponálásnál hosszabb munkafolyamatok jellemzik. Na, de ha ez a leképezés nem automatikus, akkor milyen viszonyban áll a fotóssal és a környezettel? Mennyire hiteles a fénykép? Ezek régi kérdések, amikkel sokan foglalkoztak, foglalkoznak ma is. Engem viszont az jobban érdekel, hogy ha úgy jön létre egy „fénykép” vagy a fényképekkel valamilyen módon viszonyt ápoló mű...

Az élmény hatásosabb, mint a logikus magyarázat
Beszélgetés Orr Mátéval az Éden darabokban című kiállítása kapcsán

|2020-06-17T14:59:23+02:002019. október 9.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
A groteszk és a harmonikus, a valódi és a szimbolikus, valamint a naturalisztikusan megfestett és a sematikus formák kontrasztja jellemzi Orr Máté műveit. A sötét, homogén háttérben megfestett jelenetek egyaránt idézik a holland festészet aranykorát, Hieronymus Bosch hibrid alakjait és a 20. századi francia szürrealizmust. Az Éden darabokban című kiállítás a művész legújabb alkotásait mutatja be.

Az összeomlás esztétikája
Beszélgetés Győrffy Lászlóval Nekrospektív című kiállítása kapcsán

|2020-06-17T15:00:10+02:002019. szeptember 3.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
Nem vagyok biztos benne, hogy a filozófiai háttértudás mellett nem jelent-e hasonló előnyt esetleg a popkulturális és/vagy horrorhagyományok ismerete, de nem feltétlenül bölcsészeknek készítem a műveimet. Ahogy mondtam is, munkáimban egy olyan referenciaháló bomlik ki, aminek számtalan rétege van – ha valaki képes elveszni a rétegek között, már önmagában élmény. A Nekrospektív megnyitójának másnapján – annak ellenére, hogy a kiállításom korhatáros besorolást kapott – egy csapat kisiskolás látogatta meg a galériát, akik folyamatosan nevettek a látottakon. Ez a legjobb, ami egy kiállítótérben megtörténhet, mert a white cube egy olyan eufemizált halottasház vagy high-tech mauzóleum, ami igyekszik a modernizmus hulláját a lehető legsterilebben tartósítani, miközben tudja, hogy nincs benne semmi szent.

Az építés rombolás
Beszélgetés Kőszeghy Flórával Techno Organic Creatures (T. O. C.) című kiállítása kapcsán

|2020-06-17T15:00:11+02:002019. augusztus 6.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
"Lelket adni valaminek emberi gesztus, de az életadás határán táncolni már emberfeletti. Anélkül, hogy ilyen babérokra törnék, igyekszem képeimet elevenné tenni, a tárgyakba életet lehelni. A valódi, kézzel fogható eszközökön túl ehhez magamból kell kiszakítani egy darabot. A tárgyak a maguk antropomorf gesztusaival magukban hordozzák az ember szándékát az életadásra. Ez a végső kreativitás anyaként, referencia számomra, éppen ezért keresem ezt a lehetőséget mindenben."

Ha egyszer csak visszavadulunk
Beszélgetés Szabó Eszterrel Homo Domesticus című kiállítása kapcsán

|2020-06-17T15:01:13+02:002019. június 13.|Kunszt  ONLINE||

Sirbik Attila
Lehet-e tágítani a képzelet határait a nők ábrázolásában? Meg lehet-e fosztani egy portrét a „nőiesség” fogalmához mélyen rögzült ideáktól? A kiállított rajzok, festmények, lentikuláris printek és rövid videó animációk ezekre a kérdésekre keresik a választ. A fiktív portrék az utcán, tömegközlekedési eszközön látott arcok emlékeiből összegyúrt karakterek, melyek a minél ismerősebb és tipikusabb elemek újrarendezéséből jöttek létre.

Magunkat írjuk
Interjú Asztalos Zsolttal

|2019-04-11T11:22:25+02:002019. április 9.|ONLINE||

Sirbik Attila
Mit keresünk egy műalkotásban? Az alkotás gondolatiságát, a művészt vagy mindkettőt egyszerre? Mennyire fontos az alkotó személye, és mennyire maga a műalkotás? Egyáltalán, elválasztható egymástól a kettő? A kérdés az újkori művészetben fokozottan hangsúlyossá vált. Egy-egy művész mögé olykor professzionális marketing stratégia épül, melynek segítségével szinte egy márka jön létre a művész nevével. Az ismeretlenségbe merült, mindenfajta hírnév nélküli alkotók egyfajta alázatot testesítenek meg – még ha nem is szándékos döntésük miatt állt elő ez a helyzet.

Deep time – Retrográd mozgás, hibrid álláspont
Interjú Fridvalszki Márkkal

|2019-03-12T12:45:16+02:002019. március 12.|ONLINE||

Sirbik Attila
A vizuális nyelv tükrözi azt a szellemiséget, ami a korszakot körbelengte, az utóbbi tartalmazhatta az utópikus momentumokat, ami aztán megjelenik a nyomtatott anyagon. Persze az oda-vissza hatás nyilvánvalóan ebben az esetben is érzékelhető. Az elérhető személyi számítógépek, grafikai/mozgóképes szoftverek, a komputerizált offszetnyomtatás szabad utat engedett a innovatív ötletek kifejezésének. El tudjuk képzelni, hogy a komputerrel készített képiség micsoda lendületet adott a DIY-szellemiségben tevékenykedő művészeknek, grafikusoknak. Ami a punknak a xerox, az a rave kultúrának a full color offszetnyomtatás volt.

Minden időkapszula
Interjú Káldi Katalinnal Testek sebessége című kiállítása kapcsán

|2019-02-03T18:10:32+02:002019. február 3.|ONLINE||

Sirbik Attila
"Az egyes tárgyegyüttesek egymás mellé helyezve még tisztábban mutatják, hogy a középpontjuk számít, az a közös nevező bennük, az 'egy' körüli szerveződés. Tetszőleges idomok (nem is mind szabályos), mégis meghatározott, elvi formájúak, kevéssé esetlegesek. Körül ölelik a középpontjukat vagy súlypontjukat és szállítják pályájukon. A militáns, stratégiai játékokban (sakk) a haladás, a helyváltoztatás a szervező erő, az evidencia. Ez az evidencia nyilvánul meg ezúttal.” Káldi Katalinnal beszélegettünk.

Az emberi agy mint turmixgép
Beszélgetés Fenyvesi Ottóval

|2019-01-26T20:04:36+02:002019. január 26.|ONLINE||

Sirbik Attila
"Nagy felelősség hárul az emberi szemre, hiszen reggeltől estig, szüntelenül regisztrálja a világ jelenségeit. Minden ott van előtte, s közben érdektelenné válik a pillantás. Az emberi lelket eltölti valami tompa, megtört báj, unalomba süppedő tehetetlenség, sikkes bizarrság, passzív rácsodálkozás, valami gyerekes, rágógumirágó naivitás, pornográfia. A képek betöltik a memóriát anélkül, hogy bármi tanulsággal szolgálnának, a ma embere tökéletesen feloldódik a virtuális jelenlétében. A képek eltakarják a világot és a róla szóló lenyűgöző titkos tudást, és az értelmes élet fenntartásához szükséges mondatokat, melyekért érdemes élni."

Köztes állapot
Kerekes Gábor: Levicity – A lebegő város

|2019-01-19T13:20:37+02:002019. január 19.|ONLINE||

Sirbik Attila
„A futurisztikus high-tech városokat modellező műalkotások promóciós szemétből épülnek fel. A reklámipar által uralt vizuális kultúránk emblematikus motívumainak egy-egy műben való koncentrált összefogása pedig elemi erővel mutat rá az utópiáknak a valóságból táplálkozó, mégis fiktív karakterére. Míg a recycling alkotói módszer a tömegtermelés logikájának ellentmondva a fenntarthatóságon alapul, addig maguk az újrahasznosított motívumok a posztmodern építészet technikai csúcsteljesítményeit ábrázolják” – vallja Kerekes Gábor az alkotás folyamatáról.

Minden csak torzulás
Lak Róbert: Nyugtalanok

|2018-12-03T15:53:48+02:002018. december 3.|ONLINE||

Sirbik Attila
Lak világa egyfajta biomorf paradicsom, a pokol (-járás) paradicsoma. Van valami zaklatott folytonosság abban, ahogyan Lak állandóan visszatér ugyanoda és kezdi elölről, számos képe mintha ugyanaz lenne, egyfajta mantraszerű ismételgetés a benső kiürítésének tudatos formájaként. Olyan, mint egy lokális, egyetlen lélek felgyorsított inkarnációs kísérlete ugyanabban a testben, ami így csak némileg változik, nyúlik meg, folyik szét vagy éppen zsugorodik össze, mint ha csak kiszippantotta volna belőle valami az életet, folytonos meghalás és feltámadás.

Poszthumán burjánzás – Interjú Győrffy Lászlóval Privát biológia című kiállítása kapcsán

|2017-11-23T12:42:07+02:002017. november 22.|ONLINE||

Sirbik Attila
"Nálam a precízen megfogalmazott, naturálisnak ható elemek az érzékletesség és a tájékoztatás csapdái: a megismerést szolgáló orvosi ábrák pozitivizmusát úgy lehet igazán parodizálni vagy aláásni, ha stilárisan ragaszkodunk ahhoz a tárgyilagos, részletező nyelvhez, ami ezekre a képekre jellemző."

Termékeny burok – Interjú Klájó Adriánnal

|2017-11-06T16:12:52+02:002017. november 6.|ONLINE||

Sirbik Attila
A gyűjtéssel keresek egy bizonyos esszenciát, amit a tárgyak magukban hordoznak, és amit én soha nem tudnék létrehozni. Ez az esszencia benne lehet a birsalmákban, a koromban, kukoricadarában, szekrényekben…, behatárolhatatlan ez, és mindenkinek mást jelent. Megszállott, állandó éberséget követelő kutatása ez valaminek, amivel nyilvánvaló, hogy valamiféle hiányt is próbálok pótolni. Fészekrakást is jelent, amiben van valami primitív, ősi. Ezzel egyidejűleg a múlthoz való ragaszkodásomra is folyamatosan keresem a választ.

Befelé néző ablak – Interjú Bánki Ákossal Sopianae című kiállítása kapcsán

|2017-10-18T08:38:16+02:002017. október 4.|ONLINE||

Sirbik Attila
"Egy négyzet formának a megnyitását próbáltam megvalósítani. Ez a forma egy logika alapján egy négyzetből lett kimetszve, egy olyan sablonból, amit előtte évekig használtam. Egy négyzet alakú formátumot szerettem volna megtörni, és napok, hetek után vettem észre, hogy ez egy kereszt forma, amiben egy feszültséget próbálok megoldani vagy túllépni azon."

Populista demagógia vs. demokratikus gondolkodásmód?

|2017-10-18T08:38:19+02:002017. szeptember 25.|ONLINE||

Sirbik Attila
Az akácfát a XVIII. században telepítették Magyarországra Észak-Amerikából. Szívós fajta, a száraz talajba is gyökeret ereszt, akkor jól jött a futóhomok megkötésére. Körülbelül 300 évvel később ugyanezen a területen egy Európai Uniónak nevezett országok közötti szövetség működött. Az unió egy rendeletét az éppen regnáló magyar hatalom arra használta fel, hogy saját politikai narratíváját erősítse. A fa közben csak úgy viselkedett, mint egy fa. A friss EU-rendelet kapcsán közbeszéd indult az akácfáról.

Meghackelni az anyagokat – Interjú Dobokay Mátéval

|2017-10-18T08:38:26+02:002017. április 26.|ONLINE||

Sirbik Attila
A kép vagy tárgy mindig cél, ha nem lenne az, nem állítanám ki. A folyamat nagyon fontos számomra, és nagyon sokszor az alatt születnek új ötletek, más irányok, amelyek foglalkoztatni kezdenek, de a kísérleteknek minden esetben van iránya. Mindig létre akarok hozni valamit, ami miatt próbálkozom meghackelni az anyagokat vagy az apparátust.

Kézműves Hollywood – Szöllősi Géza: Kitin

|2017-10-18T08:38:39+02:002016. október 11.|ONLINE||

Sirbik Attila
Ma már szinte bármit rendelhetünk online. Szöllősi Géza meg is ragadta az alkalmat, és legújabb – bár vele kapcsolatban már nehezen döbbenünk meg bármin is –, lenyűgözően megdöbbentő kiállításához, a Kitinhez Thaiföldről rendelt legálisan beszerezhető bogarakat, amelyeket szétszedett, majd újra, egészen más formában, bogárkatonákká, filmhősökké „szerelt össze".

Magánmitológia – Interjú Kazi Rolanddal Kicsiny falum c. kiállítása kapcsán

|2017-10-18T08:38:39+02:002016. szeptember 28.|ONLINE||

Sirbik Attila
A Várfok Project Room 2016-os őszi évada Kazi Roland (1987, Kiskunhalas) Kicsiny falum című tárlatával kezdődött szeptember 10-én. A művész alkotásai másodjára tekinthetők meg a Várfokban: tavaly a közönség már megismerkedhetett egyedi, hiedelmek és babonák különleges világa által átszőtt alkotói világával. A mostani tárlat Kazi Roland első kiállítása immáron a Várfok Galéria állandó művészkörének tagjaként, amellyel felavatta a Várfok Project Room idén nyáron felújított és kibővített kiállítóterét.

Időnként megtagadtam az alárendelt női szerepet – Rövid beszélgetés Ladik Katalinnal

|2017-10-18T08:38:47+02:002016. május 30.|ONLINE||

Sirbik Attila Ladik Katalin, a jugoszláviai és magyarországi neoavantgárdban egyaránt aktív, radikális női performer az utóbbi évek talán legnagyobb újrafelfedezése. Vizuális- és hangköltészete, performanszai és body-art művei a test és a nyelv, a hang és a vizualitás intermediális újraértelmezésén alapulnak. Az acb Galéria két helyszínen, retrospektív jelleggel mutat be válogatást Ladik Katalin művészetéből. A hetvenes évektől Ladik Katalin performanszainak központi [...]

Nem létezik függetlenség, csak egyetemes párhuzamosság. Beszélgetés Bánki Ákossal

|2017-10-18T08:38:47+02:002016. május 18.|ONLINE||

Sirbik Attila Bánki Ákos alkotói terepe továbbra is az absztrakt festészet, melyet új anyagok, technikák és formák alkalmazásával tágít. Új sorozata a festészet és tér, festmény és lokalitás konceptuális átgondolásán alapul. Az absztrakt tér szemlélete nem új keletű munkásságában, jelenlegi, a byArtban látható kiállítási anyaga nemcsak a formázott képek és a keret feszültségét kutatja, hanem feszültséget teremt a kép és [...]

Dekódolni a láthatót – Beszélgetés Várady Róbert képzőművésszel

|2017-10-18T08:38:47+02:002016. május 9.|ONLINE||

Sirbik Attila Várady művészetében az utóbbi időben felerősödött az abszurd, ironikus hangvétel, amire jelenlegi, a Várfok Project Roomban látható Merülés című kiállításán is több példát láthatunk. A festményeken megjelenő abszurd jelek, utalások, oda nem illő kis részletek hirtelen feltűnése kizökkenti a kompozíciót, valamint a befogadót is a komfortzónájából. Milyen kortárs elméleti fejtegetésekkel hozható összefüggésbe a Merülés című kiállításának az anyaga? [...]

A kételkedés nagyszerűsége – Interjú Nyári Istvánnal

|2017-10-18T08:38:49+02:002016. április 8.|ONLINE||

Sirbik Attila Nyári Istvánt leginkább (hiper)realizmus és pop-szürrealizmus határán egyensúlyozó, egész falakat betöltő festményeiről ismerik. Alkotásai kapcsán általában poszthumán víziókat, giccsbe hajló elemeket, abszurd szituációkat és különböző szubkultúrákból válogatott jelenségeket emlegetnek, amelyek szatirikus, már-már ijesztő módon tükrözik a XXI. század fogyasztói társadalmának abszurditásait és tárgyiasult környezetünk nyomasztó fixációit. Az elmúlt 20-25 évben készített festmények számos egyéni és csoportos kiállítást megjártak [...]

Minden többértelmű – Beszélgetés Bartha Máté fotográfussal Hinta című kiállítása kapcsán

|2017-10-18T08:38:54+02:002016. február 20.|ONLINE||

Sirbik Attila A budapesti Platán Galériában február 25-ig között tekinthető meg Bartha Máté és Michal Grochowiak közös, Hinta címet viselő kiállítása. „Kiemelném, hogy a mindkettejük (Michal Grochowiak és Bartha Máté) munkáiban névértéken van jelölve a mindkettejüket foglalkoztató érdektelenség. Máté 'nonrelevant' projektje és Michal 'It Does Not Count' sorozata hasonló gondolatmenetet követ. Ha tudattalanul is, de mindkettő visszavezethető a korai szürrealisták [...]

Amire még nem tudunk emlékezni, de már elfelejtettük

|2017-10-18T08:39:15+02:002015. július 16.|ONLINE||

Sirbik Attila Személyiségek vagyunk, akik a városban találkoznak. A régi városkép ezen az emberképen alapult. Ez az emberkép használhatatlanná vált. Minden osztható, nem létezik individuum. Nemcsak az atomok bonthatóak részecskékre, minden mentális tényező is ugyanígy tetszés szerint felbontható, a cselekvések „aktomokra”, a döntések „decidemákra”, az észlelések „ingerekre”, az elképzelések „pixelekre”. A kérdés, hogy mindeközben végül találunk-e valami oszthatatlant, metafizikus jellegűt. [...]

Gyönyörű képeket akartam festeni

|2017-10-18T08:39:38+02:002015. április 12.|ONLINE||

Sirbik Attila Dallos Ádámot a fiatal magyar művészgeneráció egyik legkarakteresebb festőjeként tartják számon. Fiatal férfiakról festett nagyméretű aktképei hozták meg számára a nemzetközi sikert és hírnevet: 2010-ben ugyanis sikerrel szerepelt a varsói Nemzeti Múzeumban megrendezett Ars Homo Erotica című kiállításon. A hentes ékkövei című kiállítás Dallos legújabb festményeiből válogat. A kristályszerű húsdarabok, a félig megkopasztott hattyúk, a pávatetemek, a fácán- [...]