H+ősök újra – Ázbej Kristóf, Fülöp Gábor és Olajos Ilka kiállítása

|2018-03-22T11:30:17+02:002018. március 21.|ONLINE||

Sturcz János
Ez az emberi körvonalakat hordozó lény harmonikus, önmagával megelégedett, létteljességet hordozó. Csak az nem dönthető el, hogy emberi figurát vagy egy természeti szerveződést – katicabogárbolyt vagy virágos mezőt – látunk, amely mimikri révén vette fel a humanoid formát. Utóbbi esetben a felszín alatt nem egy emberi belső szerveket hordozó testet, hanem virágtelevényt és bogárbolyt kell elképzelnünk.

Agyfogyatkozás – M. Novák András kiállítása

|2017-10-18T08:38:54+02:002016. február 14.|ONLINE||

Sturcz János M. Novák András baromira nem szeret festő lenni. Muszáj Herkulesként mégis csinálja. Ám ezt ő túl kenetteljesnek tartaná, hiszen élből elutasít minden tekintélyt, legelőször is a magáét, a „művész úrét”, a festőét, és megveti a szépséget, a belle peinture-t. Mindez elég furcsa, de egyszerű oka van. Olyan történelmi törésszituációba született, amiben megtapasztalta az emberi és az esztétikai érték [...]

A tudomány és a művészet fénye

|2018-11-13T00:10:44+02:002015. április 19.|lapszámok  Nyomtatásban megjelent||

Sturcz János „Óh égi Fény, te, kit a földi gondok s földi fogalmak soha föl nem érnek” Dante (Paradicsom, XXXIII. 67–68.) Szenteleki Gábor: Spontán osztályozás, 2011, olaj, vászon, 160x100 cm Amikor Gustav Klimtet felkérték, hogy a bécsi egyetem dísztermének mennyezetén jelenítse meg „a tudomány fényének győzelme a sötétség fölött” témáját, a művész – Nietzsche és Schopenhauer inspirációjára – [...]

Kép-Tár-Ház

|2017-10-18T08:40:27+02:002014. augusztus 14.|Nyomtatásban megjelent||

Kortárs magyar festészeti kiállítás Szombathelyi Képtár, 2014. V. 11-ig Sturcz János Évtizedek óta zajlik terméketlen vita arról, hogy van-e értelme a szalonoknak, az egyes művészeti ágak, például a festészet éves hazai bemutatkozásának, vagy sem. A valóságtól talán kissé elszakadt és nemzetközi sztárkollégáik hatalmára és gázsijára kacsingató hazai „kurátorok” a korszerű külhoni gyakorlatra, a „szakmaiságra” vagy az intézményvezetői autonómiára hivatkozva mindezidáig [...]