Heavy Chains of Sentimentalism
Beszélgetés Rózsa Luca Sárával

|2021-07-22T19:20:11+02:002021. július 22.|Kunszt||

Sirbik Attila
Az alkotó embert a kezdetektől foglalkoztatja a Genezis, a teremtés és az utána következő paradicsomi állapot szimbolikája, illetve a bűnbeesés, majd a kiűztetés pillanatának metaforája. De mi történik azután? Milyen körülmények között élünk, hogyan nézünk ki, és mi történik velünk egy mindent elpusztító özönvíz után? Rózsa Luca Sára romantikus belső késztetéstől vezérelve megkísérli feltárni létünk ciklikusságának egy-egy pillanatát. 2017-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, Mestere Gaál József volt.

2015╱3

|2021-07-17T14:18:15+02:002021. július 17.|Print - 2015||

Tartalom MAGYAROK AMERIKÁBAN 4╱Pataki Gábor: Ketrecbe zárva. Beszélgetések Jakovits József New York-i kiállítása kapcsán 7╱N. Mészáros Júlia: A világ képének és a megértés korlátainak kitágítása. A Grüner-gyűjtemény MESTEREK DÍCSÉRETE 10╱Paksi Endre Lehel: A fény avantgárdja. Csáji Attila egyéni kiállítása 14╱P. Szabó Ernő: Emléktöredékek, segítő angyalok. Aknay János kiállítása 18╱Lóska Lajos: A koncepciótól az akcióig. Bartusz György szűk retrospektív tárlata 21╱P. [...]

Megjelent az áprilisi lapszámunk

|2021-04-15T13:34:50+02:002021. április 15.|Friss lapszám  Szélesvászon||

Az Új Művészet áprilisi száma az utópiák sötét regiszterétől a luxusapartmanok fényárban úszó panorámájáig ível. Mi történik, amikor egy-egy olvasat, képzőművészeti gesztus hirtelen láthatóvá tesz ezidáig rejtekező jelenségeket? Áprilisi keresztmetszetünkben betekintést nyerünk a geometrikus absztrakció regionális jelentésrétegeibe, a művészetoktatás határokon átívelő tendenciáiba és lokális kihívásaiba, valamint a hungarofuturizmus teoretikus módszerének tágasabb összefüggéseibe.

Megjelent a márciusi lapszámunk

|2021-03-12T20:24:17+02:002021. március 12.|Friss lapszám  Szélesvászon||

Jelen lapszámunk Hiperfókusz című blokkjában az olvasó a rajzot és festészetet precíziós tevékenységként űző alkotók elemzésétől a képfelületet tematizáló monokróm festészet konceptuális olvasatán keresztül jut el a kísérleti film és a képzőművészet kategóriáinak köztes tartományában létrejövő, felforgató művekig, de szó esik a Netflix-élménnyel fémjelzett korban megváltozó befogadói tapasztalatról és a figyelem ellehetetlenedéséről is. A határterületek feszegetésének elméleti vonatkozásait Kőszeghy Flóra írása fűzi tovább, melyben az építészetnek a digitalitás által áthangolt kilátásait elemezi.

Az ipari anyagok pacsizása a 90-es évek vizualitásával
avagy Dóczi Attila párhuzamos univerzumai

|2020-10-29T18:10:14+02:002020. október 29.|Kunszt||

Don Tamás
"Sok pozitív és negatív dolog ért a gyerekkoromban, ezért még hatványozottabban éltem meg a jó dolgokat: ilyen volt például a 98-as foci vb, egy Turbo rágó íze a számban, Eminem első lemeze vagy az a szinte már katartikus élmény, mikor a tékából kivettem a Transformers kazit, miután elcseréltem egy metál Jordant Rodmanre. Ennek az évtizednek a meghatározó élményei, színei és a korszellem szabadsága kúszik bele abba az elképzelt utópiába, melyet a nézők elé tárok."

Utópia utáni idill

|2017-10-18T08:39:24+02:002015. június 9.|Nyomtatásban megjelent||

REÖK palota, Szeged, 2015. VI. 5-igEged Dalma Pataki Tibor: Szeret-hegy, 2013, olaj, farost, 30x40 cm Idén harmincnyolcadik alkalommal nyílt meg az ország egyik rangos képzőművészeti tárlata, a Szegedi Nyári Tárlat. A REÖK palotában kiállított 110 festményt és grafikát, valamint 40 kisplasztikát a zsűri 380 pályázó mintegy 600 beérkezett alkotásából válogatta ki. A tárlat célja, hogy reális és aktuális képet adjon [...]