INTRO VII.
A pécsi DLA-sok kiállítása

Fekete Dénes

Colin Foster köszöntője Fotó: Prím Péter

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola egy olyan, országos szinten egyedülálló intézmény, ahol képzőművészek és zeneművészek közös képzésben vesznek részt. Az évente megrendezésre kerülő INTRO esemény arra szolgál, hogy az elsőéves doktoranduszok a felsőbbévesekkel együtt, mindkét művészeti területet képviselve bemutatkozhassanak azok kapcsolódási pontjait is keresve. Idén a megnyitón  Girán Péter gitár-, valamint Matuz Gergely és Miller-Gárdai Viktória fuvolaművész koncertje volt hallható. A repertoárban többek között Paganini és Madarász Iván művei mellett a doktoranduszok saját szerzeményei is elhangzottak. Matuz Gergelyt a kiállított festmények inspirálták, kollégáival közösen adták elő az Ékek fúgában, Hommage á Éva Paragi című, erre az alkalomra írt darabot. A Doktori Iskola vezetője, Colin Foster szobrászművész üdvözölte a művészeket és a közönséget, majd Ernszt András festőművész, a doktori iskola témavezetője nyitotta meg a kiállítást. Beszédében Ernszt kiemelte azt a figyelemreméltó párhuzamot, hogy a keramikus-, üveg- és szobrászművészek eredendően plasztikus művészeti fogalmazásmódjához hasonlóan a festő- és grafikusművészek munkáiban is megjelent a térbeli interpretáció igénye.

Az INTRO eseménysorozat hagyománya azt is lehetővé teszi, hogy a művek egyéni kutatóprogramokhoz kapcsolódó olvasatai mellett egyfajta párbeszéd is kialakulhasson az alkotások között, maga az esemény így közösségi élményként is jelentős a doktoranduszok számára.

Paragi Éva három festményt állított ki, melyek mintáit a festőkeretet merevítő ékek formája szolgáltatja. A geometrikus absztrakcióhoz köthető képeket a szerialitás és a harmonikus elrendezés jellemzi, a pasztellszínek a frissesség erejével hatnak. Ecsedi Zsolt Metamorfosis című szoborsorozatával az utca tematikáját dolgozta fel. Dinamikus gesztussá formálta a szobrokat, azáltal hogy gumiabroncsok homokba ágyazott nyomait öntötte ki ónból, majd azokat megtekerte és elhelyezte a térben. A gumilenyomatok egyfajta „fosszilis maradványként” jelennek meg Ecsedi megfogalmazása szerint, ami reflektál korunk felgyorsult világára.

Ecsedi Zsolt: BCR1, 2018

Hegyvári Dávid nagy méretű festményeit – Genezis, A Tudás fája – biblikus és mitológiai eredettörténetek ihlették. A teremtésre csak címében utaló, hegyvidéket ábrázoló tájkép fénytelen színei egyfajta kísérletezésről tanúskodnak, ami a látványelvű ábrázolással párosul. A Tudás fája című képén az alakok megjelenítésében biblikus és magánmitológiai elemek vegyülnek. Benyovszky-Szűcs Domonkos Konstelláció című festménysorozata többek között plasztikus festéknyomokkal megfogalmazott portrékból áll. Az identitás ábrázolásának rögzíthetetlen jellegére utal a színfoltokban elmosódó arcképekkel. Az absztrakt expresszionista térfelfogás jelentkezik a képek felületkezelésében. A festékfoltok kilépnek a harmadik dimenzióba, ezáltal túlmutatnak a műfaj hagyományosan síkbeli ábrázolásmódján.

Kóródi Zsuzsanna üvegszobrait a rétegeltség határozza meg. A lentikuláris színváltozások olyan mozgásritmust hoznak létre, ami egyszerre jelenik meg térben és időben. A kézműves, az ipari és digitális technológiákat szimultán alkalmazza művei létrehozásában. Alkotásaiban, például a Moebius című munkájában izgalmasan párosul a precizitás rideg valósága a színek játékosságával. Boldizsár Zsuzsa szabadkézzel formált porcelántárgyai letisztult formavilággal rendelkeznek. Áttört, perforált felületeket hozott létre, amelyben a porcelánt kváziszövetként használta: fémsodronnyal és arany poliésztercérnával hímzett ki. A hímzés mint családi hagyomány jelenik meg a Cím nélkül-sorozatban. A Pénzestál-sorozat – Gastro Casino eat-art happening kellékek című műegyüttesben a pénzlenyomatok rusztikus felületté válnak, amiből kiérződhet az anyagiassággal szembeni kritikai megfogalmazás.

Gwizdala Dáriusz Transmission című munkája az újságárusoknál kapható magazinok átértelmezése. Saját kiadványokat hozott létre, amelyekben a meglévő újságokat szabadstílusú rajzokként alkotja újra. A média híreit kézzel rajzolt, abszurd képi világgá változtatja, eszközei a zsírkréta, a csillámpor és a pasztellszínek. Alkotótevékenységéhez közel áll a kritikus hangvételű, humoros ábrázolás.

Gwizdala Dáriusz: Transmission, 2018

Szép számmal vettek részt a kiállítók között a felsőbb éves doktoranduszok is. Pertics Flóra vegyes technikával dolgozik. A Bos primigenius taurus című festményén egy antik, tehénre támaszkodó nőalakot ábrázol játékos formákkal övezett környezetben. Másik, Vitulus című textilmunkájában viszont elhagyja a figuralitást. Egy olajfestményből kivágott, patchworkmintázat létrehozásával alkotta meg az absztrakt képet, amit csillogó strasszokkal és tehénmintás műszőrmével egészített ki. Mindkét kép az antik mitológiát idéző tehénszimbólummal játszik, összekapcsolva azt a hagyományosan női munkaként számontartott foltvarrás technikájával. Munkái értelmezésében a látás mellett fontos a tapintással való megfigyelés is.

Szöllősi Géza a rovardarabokból épített, bizarr szoborsorozatának újabb figuráit mutatta be. A KITIN PROJECT: Annunaki Ramses II. biorobotszerű alakja erektált pénisszel a hátán fekszik egy nagy kristálytömböt idéző posztamensen. Olyan, mint egy halotti ágyon fekvő, preparált holttest, amiben mégis lakozik élet. A KITIN PROJECT: Der triumphierende Volksautomaton, a bogárhátú autóból ihletett hősi figura győzelmi pózban áll a miniatűr, mutáns katonák között. Mindezt egy óraüveg védelme alatt teszi, amitől kifejezetten sérülékenynek tűnik az apró izomkolosszus. Szöllősi Géza munkáit a kivételes kézműves precizitás és a groteszk motívumok használata jellemzi.

Vető Orsolya Lia a nyomhagyás festői lehetőségeit kutatja a táblakép klasszikus műfaján olykor túlmutató, digitális elemeket is felvonultató munkáiban. Noodle (8PDD) című, térbe terjeszkedő alkotása egy posztamensen szétfolyt, tarka színfoltra hasonlít. A Heliopurpur (8PDS) élőlényszerű ecsetvonásai organikus mozgásukkal borítják be a tondó formájú képfelületet. Gnándt Ferenc Dressed up című sorozata fakeretekre applikált ruhadarabokból áll. Családja női tagjainak ruháiból foltszerűen elhelyezett, transzparens, tarka felületet alkotott, melyen átvilágít a napfény, ami könnyedséggel ruházza fel az installációkat. Gnándt alkotói tevékenységére az egyszerű, hétköznapi anyaghasználat mellett a kiforrott gondolkodásmód és az alaposság jellemző.

Zsin Bence képzőművészeti gyakorlatában a műtermi munkával párhuzamosan a kültéri vagy periférikus helyeken történő alkotások, installációk létrehozása is megjelenik. Az előbbiekből való a Kis képek című sorozata, ami jelölőkrétával és olajjal festett fafelületekből áll, míg a Lakhatás és a Pirosban erdőszél című vászonképei geometrikus-absztrakt módon ábrázolják a stilizált emberi élettér helyszíneit. Munkáira jellemző az intenzív színek használata és a velük járó frissesség. Gazdik Péter szociológiai jellegű kutatást végez otthonok belső tereivel kapcsolatban, majd azokból inspirálódva rajzokat készít. A vegyes technikával készült, bekeretezett rajzok egy-egy szoba enteriőrjét ábrázolják, monokromitásukkal megidézve a fekete-fehér dokumentumfotók hangulatát. Alkotótevékenységében mégsem a precizitás vagy a dokumentációs jelleg az elsődleges. A rajzsorozatok megőrzik a gyors krokik jellegét.

VII. DLA Intro, kiállításmegnyitó, Nádor Galéria, Pécs

Tayler Patrick Nicholas több festményt is bemutatott a kiállításon. Az Önarckép Murakami-olvasás után című munka a műterem sötét ablakán megjelenő fényeket és képeket ábrázolja. A Sárga folyosó című festmény esetében a padló vizuális leképezését és a rajta mozgó reflexeket látjuk. Mindkét kép a visszatükröződés motívumait használja fel bravúros festészeti eszközökkel. Témájában ezektől eltérő a Szervezett kirándulás című festmény, amin cukormázból készült figurák szerepelnek. Ez a kép nem nélkülözi az abszurd, humoros elemeket, a mellette kiállított, Szövegdoboz című objektben megjelenő prózai részlet pedig csak fokozza ezt a hatást. Fekete Dénes a Morningstar című, nagy méretű szobrát állította ki, ami egy narancsszínű útjelző bójákból kirakott gömbforma. A szobor a hajnalcsillag típusú, tövises buzogány átiratának tekinthető. A méretbeli léptékváltással és az útjelző bóják jellegzetes alakjával egyfajta mikroorganizmusokra emlékeztető minőség is megjelenik. A vibráló narancssárga és fehér csíkos gömb agresszív feszültséget sugároz. A geometrikus formák és a tövis jellegzetes motívuma az alkotó más műveiben is előfordulnak.

A kiállított szobrok és képek mellett bemutatásra került a Helen Bitter című fanzin első két száma is, ami a doktoranduszok műveit egyedi módon mutatja be. Az első füzet Szijártó Zsolt művészeti kollaboráció tematikájú kurzusához kapcsolódóan azzal a céllal készült, hogy a képzőművész doktoranduszok közösségének kapcsolódásait alternatív módon közvetítse. A második kötetben a munkafolyamatok dokumentációja és azok kiindulópontjai párhuzamosan jelennek meg kész műalkotások mellett. E kiadványok létrehozása a doktoranduszok tervei szerint a továbbiakban hagyományteremtővé válhat. A fanzin és a plakátok arculatát Szöllősi Géza tervezte és szerkesztette, ami szimbolikusan is egybefogta a DLA INTRO VII. eseményen kiállított műveket.

 

Nádor Galéria Art & Med Kulturális Központ, Pécs

2019. 11. 6–22.

 

Print Friendly, PDF & Email
2019-11-26T11:59:28+00:00 november 26, 2019|ONLINE|Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!