Sirbik Attila / 2021. március 2. / Kunszt
Bordács Andrea / 2021. március 1. / Kunszt
Sárai Vanda / 2021. február 26. / Kunszt
Magunkban bízhatunk
Pintér Dia: Mindent el kell kezdeni valahol
Sirbik Attila
Pintér Dia mostani, Mindent el kell kezdeni valahol című kiállítása a bizonytalanságba ágyazott, a konfliktusokra elhárító mechanizmusokkal reagáló ember vizuálisan megjelenített pszichodinamikai tere – legalábbis, a kiállítást kísérő szöveget is mankóként használva, viszonylag könnyedén belehelyezkedhetünk a felkínált diskurzusba. Mindenesetre Pintér motivációjának egyik fő eleme a kimondatlan vagy feldolgozatlan narratívák vizualizálása. Az általa megjelenített fiktív, lebegő figurák, amorf formák, állatok és szerpentinszalag teremtmények, bizonyos tekintetben annak a definíciónak a szétírásán munkálkodnak, miszerint az ember a társas viselkedési normák által szabályozott, a társadalmi elvárásoknak megfelelni vágyó, önfegyelemmel rendelkező racionális lény.
A disztópiába vetett remény
Efemer rémálmok
Fülöp Tímea
Lenni alapvetően nehéz (rossz?) mostanság, különösen ha pályakezdő művésznő az ember – sugallja Rieder Gábor megnyitóbeszéde a Néha az óceánnal merülök című kiállítás kapcsán készült videóban. A Deák Erika Galériában olyan munkák kerültek bemutatásra, amelyek általános vágyak szimbolikus rémálommá válásáról szólnak – érdekes módon úgy, hogy bár a be nem teljesedett vágyak egy tőről fakadnak, a művésznők által rájuk adott személyes magyarázatok látszólag ellentétesek. A feltett kérdés tehát az, hogy miért nem lehet egyről a kettőre jutni, ami előfeltételezi, hogy ez a sivár valóság, a válaszok pedig a történelmet, a társadalmat, a szcénát vonják felelősségre.
Transzplantáció
Cecília Mandrile, Niamh Fahy, Sonny Lightfoot és Tom McDonagh 3D-s virtuális kiállítása
Bordács Andrea
A múzeumi virtuális túrák körülbelül a 2000-es évek elején indultak, s a világ számos múzeuma próbálkozott a virtuális bemutatkozásokkal. Ekkortájt már Magyarországon is készültek ilyen séták, de a kezdeti lelkesedés után a nagyrészük eltűnt az intézmények weboldaláról. A pontos okokat illetően csak feltételezések vannak, például indokolhatta az, hogy a közönség részéről akkor talán nem volt olyan nagy igény erre, és számos intézmény aggódott, hogy ha virtuálisan bejárhatják a tereiket, akkor nem fognak személyesen odalátogatni, hisz megkapják azt az élményt személyes jelenlét nélkül. Ezt már akkor is irreális feltételezésnek tűnt, hisz bizonyíthatóan azokat a műveket szeretnék látni a leginkább, melyekkel a legtöbbször találkoznak más formában, helyszínen.
A nagyi főztjét még a Google sem feledteti
Mikhail Bushkov és Olga Bushkova: «ZRH»
Sárai Vanda
A munkavállalói mobilitás és a digitális nomádság korában úgy tűnhet, hogy külföldre költözni egy állás miatt ma már nem is lehetne egyszerűbb. Bár ez a gyakorlatban többé-kevésbé így is van, a folyamatot kísérő érzelmi megterhelés, az ismerősség és otthonosság hátrahagyásának dilemmái valahogy mégsem szűntek meg létezni. Többek között ezt vizsgálja Mikhail Bushkov és Olga Bushkova «ZRH» című kiállítása az ISBN-ben.
hirdetés
Maria Svarbova: Swimming Pool (a Swimming Pool sorozatból)
New Extractivism sounds like a new art movement!
Interview with Vladan Joler
Andrea Palásti
Why are invisible infrastructures invisible? As I mentioned in New Extractivism, invisible technical infrastructures are constructed of multiple opaque layers and built mostly by ghost work or invisible labor. The bricks of this planetary-scale structure consist of black boxes, closed code, and hardware. They are covered with layers of corporate secrets, patents, and copyrights. There are many reasons why those infrastructures are opaque, nevertheless, we can probably cluster these reasons into two groups. The first one is political-economical, the other is technical. On one hand, technical infrastructures and processes embedded within these infrastructures allow an immense concentration of power and wealth. People that accumulated these powers and wealth are not interested in losing it or sharing it.
Megjelent a februári lapszámunk
Az Új Művészet februári lapszámának borítójára pillantva az olvasó egy fekete-fehér és mégis kibogozhatatlan mátrixban találja magát, melyet Vladan Joler médiaaktivista vázolt fel a Vajdasági Modern Művészetek Múzeumában.
A Q Contemporary Hongkongban
A Q Contemporary és a K11 Art Foundation örömmel jelenti, hogy Hongkongban megnyílt Tracing the Fragments című kiállítása. A február végéig nyitva tartó tárlat első alkalommal mutat be közös válogatást a közép-kelet-európai és a kínai kortárs művészetből. A Tracing the Fragments című tárlatra kiválasztott művek az idősíkok fogalmát vizsgálják, valamint az emlékek kialakulásának folyamatát, illetve azok értelmezését dokumentálják, vitatják és követik nyomon. James Joyce-hoz hasonlóan, aki töredékekből építette fel hatalmas intellektuális konstrukcióját, a kiállított művek egy-egy személyes élményt jelenítenek meg.
Vonzó célpont
A pécsi Művészeti Kar várja az új jelentkezőket
Dr. habil. Lengyel Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánjával arról beszélgettünk, hogyan és milyen irányba változnak a felsőoktatási szakok, miközben betekintést nyertünk a dél-dunántúli egyetem színes mindennapjaiba.
hirdetés
Ma csak veled beszélek
Koncz András kiállítása
Viltin Galéria 2021. február 24. — április 10.
egyszerre több látszik
Türk Péter kiállítása
Vintage Galéria 2021. március 2. — március 26.
Ami szép, az szép
Fischer Judit kiállítása
Kisterem 2021. február 11. — március 19
Faun realness
Horváth Gideon önálló kiállítása
ISBN könyv+galéria 2021. január 7. — február 5.
Tabula rasa
Károlyi Zsigmond és a „monokróm festőosztály”
GODOT Kortárs Művészeti Intézet 2021. január 15. — április 15.
⧓⧓⧓
aqb PINCE 2020. október 31. — november 15.
Perlaki Márton
Puha sarkok
Trafó Galéria 2020. október 31. — december 6.
Ezer Ákos
Try not to laugh challenge #020
PP Center 2020. október 16. — 30.
Dobos Tamás
W
Faur Zsófi Galéria 2020. október 15. — november 5.
Robert Doisneau
Párizstól Palm Springsig
Mai Manó Ház 2020. október 13. — 2021. január 10.
Mint hal a vízben
Online kiállítás
Online esemény 2020. október 8.
Ember Sári és Kállay Eszter
A kenyér kőből van
Molnár Ani Galéria 2020. okóber 15. — december 12.
