SZÉLESVÁSZON
Ha egyszer csak visszavadulunk
Beszélgetés Szabó Eszterrel Homo Domesticus című kiállítása kapcsán
Sirbik Attila
Lehet-e tágítani a képzelet határait a nők ábrázolásában? Meg lehet-e fosztani egy portrét a „nőiesség” fogalmához mélyen rögzült ideáktól? A kiállított rajzok, festmények, lentikuláris printek és rövid videó animációk ezekre a kérdésekre keresik a választ. A fiktív portrék az utcán, tömegközlekedési eszközön látott arcok emlékeiből összegyúrt karakterek, melyek a minél ismerősebb és tipikusabb elemek újrarendezéséből jöttek létre.
Grafikák átváltozása
Péntek Imre
A KOGART egy feltörekvő galériával, a kápolnásnyéki Halász-kastéllyal szövetkezve rendezett kiállítást Kép-történetek címmel, az újabb magyar grafika jeles mestereit vonultatva fel gazdag gyűjteményéből. A Velencei tó környéki intézmény az utóbbi években született újjá. 2016-os indulása után több rangos kiállításnak adott helyet.
Whitecube Wunderkammer
Sekrestye – Unixpected
Tayler Patrick Nicholas
Sekrestye is a Budapest-based, loosely defined group of artists whose collective movements are centred around a series of exhibitions and events arranged predominantly in private places, introducing a fresh, off-track attitude to the art scene of the Hungarian capital. Surfacing gradually from the depths of social media and appearing sporadically in different venues, the group’s fifth exhibition was installed in the two visually transformed exhibition halls of Art9 Gallery and presented a visual jam session, that contextualised personal voices within a common vision.
A műépítész
Milo Sakač Awaken dreaming című kiállítása
Nagy Zsófia Nóra
Egy műépítész találkozik a képzőművésszel, és egy képzőművész találkozik a műépítésszel, mindez egy személyben, magában az alkotóéban. Milo Sakač horvát festőművész az absztrakciót fokozatosan sajátította el. Az 1980-as évek óta több mint kétszáz megvalósult építészeti projektben vett részt, miközben párhuzamosan festett és állított ki festőművészként is. Awaken dreaming című kiállítása, az ötödik bemutatkozása, ezúttal Budapesten.
Space Perceptions
Bernáth Dániel, Horváth Lóczi Judit és Márton Enikő kiállítása
Bordács Andrea
Az 1950-es évek után napjainkban tapasztalható az absztrakt művészetnek egy új felfutása. A két korszakban mégis lényegesen eltérő az absztrakt művészet státusa. Az absztrakt művek magáról a látványról szólnak, lemondanak a narratív témáról, tárgyról, arról, hogy bármit is reprezentáljanak. A „képen” látott formát így felesleges egy „valódi” tárggyal beazonosítani, hisz az nem reprezentál semmit. Ha valamihez érdemes hasonlatokat keresni és találni, legfeljebb a nézőben keltett élményhez lehet. Tehát az absztrakt művészet nem reprezentál, hanem prezentál.
A vendég tekintete
Kavics #4 – Sztefanu Marina és Fülöp Gergő „500 g-ot 6 l-ben” című közös kiállítása
Tayler Patrick Nicholas
A szüleim konyhapultjáról ismerem ezt: elnyűtt könyv, lejár a fedele, a híres háziasszony és fűszerreklámarc töretlen mosollyal tartja a frontot. A készülékből sárgás fény szivárog, talán csak rá kellene csapni a tetejére ún. orosz módszer szerint, hogy visszazökkenjen – Marciék régi tévéjén kellett ezt időnként alkalmazni –, de vendégségben nem tehetek ilyet.
Tűzvonalban
PAF (Pintér András Ferenc) F[r]acture című kiállítása
Abafáy-Deák Csillag – Kölüs Lajos
PAF zabolátlannak tűnő, mégis fegyelmezett, kontrasztos képi építkezési módja, a képi felület színdinamizmusa, a széttartó alakzatok rendje és formai-szerkezeti összetettsége a nézőt meditációra ösztönzi, arra, hogy gondolja tovább az egyedi színek, vonalak kapcsolatát, helyzetét, mágikus erejét. PAF legújabb műveiben a létezés egy formáját – vizuális mámorát – hozza létre és igazolja, egyúttal művei a befogadói oldal reakcióival válnak teljesebbé.
Ez nem kunszt
Grafikák átváltozása
Péntek Imre
A KOGART egy feltörekvő galériával, a kápolnásnyéki Halász-kastéllyal szövetkezve rendezett kiállítást Kép-történetek címmel, az újabb magyar grafika jeles mestereit vonultatva fel gazdag gyűjteményéből. A Velencei tó környéki intézmény az utóbbi években született újjá. 2016-os indulása után több rangos kiállításnak adott helyet.
Öncenzúra és lázadás
Móré Mihály: A vonal diszciplínája
Áfra János
Móré rendszerint vázlatokat készített olajképeihez, linó- és rézmetszeteihez, és alighanem valamiféle önkorlátozás eredménye, hogy a grafitrajzok sokszor bátrabbak, felkavaróbbak, mint maguk a közszemlére tett munkák. Ezt jól mutatja a Parazsat fúvó (festmény) vagy Parázsfúvó (linónyomat) című kompozíció, amelyet három változatban találunk meg a kiállításon, a grafitrajz előre boruló alakjának kimunkált vázrendszere döbbenetes erővel érzékelteti a halálközelséget, s a fekete körbefestéssel történő kiemelés még hangsúlyosabbá teszi ezt a határhelyzetet.
Közelebb a testhez
Kutatás és oktatás az Anatómia Tanszéken
Széplaky Gerda
Nem pusztán a testépítés, a fogyókúra vagy a szó szerinti testszabászat adják a felszín megrajzolásának egyre tudományosabbá és precízebbé váló technikáját, hanem a divat, a „beöltözés” is, amely ugyancsak a megtestesítés gesztusához tartozik. Csakhogy az emberfelettien szép testek, melyek a vágyképek gyújtópontjában állnak, megkerülik, kicselezik a természetes test tapasztalatát. A kicselezés mögött húzódó motiváció ugyanakkor nagyon könnyen leleplezhető: az örökkévalóvá púderezett test fikciója az esendőség tapasztalata ellenében született meg, azért, hogy ne emlékeztessen a betegségre, az öregségre, az elmúlásra.
Vibration Highway
Győri Andrea Éva munkái
Muladi Brigitta
A közvéleményt és a nyilvános beszédet Európában a szexualitással kapcsolatban évszázadokon át a lelkipásztori gyakorlat és a törvények határozták meg. Saját, normális szexualitásunkról manapság is bátortalanul és a tényeket kerülve beszélünk, nem említve az elhajlásokat, amelyekről, bármennyire is zajlik róluk társadalmi diszkurzus, nem mindig vagyunk képesek indulatok nélkül beszélni. Rendkívüli mennyiségű az elhallgatás, elfojtás, a feszültség.
The painter of the trees
Hans Mattis Teutsch
Nicolas Eber
The essential subject of my present writing are the paintings and linocuts of Hans Mattis Teutsch and his until present not yet duly recognised and interpreted tree-representations. With regard to that the reader of these lines could soon raise the question, why am I going in that case here below to stay with the general discussion of anthropomorphism and especially with the representation of the animal word in humanised form in the literature and art-painting?
Erős nők és játszó fiúk
Őstémák Ferenczy Béni érett korszakából
Gulyás Dorottya
Szeptember végén Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében címen nyílt tárlat a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány rendezésében a KOGART tihanyi kiállítóhelyén. Az anyag válogatásakor nem az életmű egészének bemutatását tűztük ki célul, mégis szerettük volna megragadni és átadni Ferenczy művészetének esszenciáját. Ezért úgy döntöttünk, hogy a szobrász érett korszakának két központi témájára fogunk fókuszálni: a michelangelóian izmos női aktokra és az önvallomásszerű siheder fiúalakokra.
Mattis Teutsch János, a fák festője
Éber Miklós Kerek száz évvel ezelőtt Franz Marc és Mattis Teutsch János – két tematikailag előd és utód nélküli festő – voltak azok, akik elsőként megoldották az állatok és a fák antropomorfisztikus ábrázolásának problémáját.
Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata
Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János
Festés-fotózás
Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).