Főoldal2020-11-13T19:23:37+02:00

Cséka György / 2020. november 25. / Kunszt

Bohus Réka család Cséka György hiány installáció kék Tobe Gallery trauma

Bohus Réka család Cséka György hiány installáció kék Tobe Gallery trauma

Bohus Réka család Cséka György hiány installáció kék Tobe Gallery trauma

Hermann Veronika / 2020. november 23. / Ez nem kunszt

A texasi láncfűrészes mészárlás Császi Lajos Hermann Veronika hulladék Marchel Duchamp Mónika-show piszoár popkultúra Rocky Horror Picture Show Rózsaszín flamingók trash Zygmunt Bauman

A texasi láncfűrészes mészárlás Császi Lajos Hermann Veronika hulladék Marchel Duchamp Mónika-show piszoár popkultúra Rocky Horror Picture Show Rózsaszín flamingók trash Zygmunt Bauman

A texasi láncfűrészes mészárlás Császi Lajos Hermann Veronika hulladék Marchel Duchamp Mónika-show piszoár popkultúra Rocky Horror Picture Show Rózsaszín flamingók trash Zygmunt Bauman

Szombathy Bálint / 2020. november 19. / Kunszt

80-as évek emigráció fénymásoló írógép ISBN könyv+galéria küldeményművészet mail art networker Szombathy Bálint szubkultúra Tót Endre

80-as évek emigráció fénymásoló írógép ISBN könyv+galéria küldeményművészet mail art networker Szombathy Bálint szubkultúra Tót Endre

80-as évek emigráció fénymásoló írógép ISBN könyv+galéria küldeményművészet mail art networker Szombathy Bálint szubkultúra Tót Endre

Kovács Kristóf (Sajnos Gergely) / 2020. november 17. / Kunszt

antilétezés DIY fotó globális installáció intézményen kívüliség Kovács Kristóf (Sajnos Gergely) Murányi Mózes Márton Papp Sándor Dávid praktikum

antilétezés DIY fotó globális installáció intézményen kívüliség Kovács Kristóf (Sajnos Gergely) Murányi Mózes Márton Papp Sándor Dávid praktikum

antilétezés DIY fotó globális installáció intézményen kívüliség Kovács Kristóf (Sajnos Gergely) Murányi Mózes Márton Papp Sándor Dávid praktikum

previous arrow
next arrow
Slider

Kétféle homok
Bohus Réka: Ami maradt

2020. november 25.|Kunszt||

Cséka György
Bohus Réka Ami maradt című kiállítása a TOBE Galleryben az alkotó legfrissebb, azonos című sorozatának tizenöt képét mutatja be egy a képeket, a kontextust értelmező, tágító installáció kíséretében. A képek és a tér elrendezése szigorú és tiszta, a fotók majdnem mind azonos méretben és – a fal tagolásaitól meg-megszakítva – egyetlen sorban követik egymást, ám az installáció világos égkék háttere miatt van az egészben valami éteri könnyűség. Mindez sok tekintetben összefügg a sorozatban feldolgozott témának, az élet legsúlyosabb tényének, a halálnak, a szülők elvesztésének elviselhetetlen, voltaképp feldolgozhatatlan súlyával és tragikumával.

A szemét mint metafora
Trash art, amatőrizmus és popkultúra

2020. november 23.|Ez nem kunszt||

Hermann Veronika
Szemét és művészet európai kontextusa kevésbé a mainstream fogyasztás ellenkódjaiban, sokkal inkább a 20. század eleji avantgárd művészeti hagyományokban gyökerezik. Nem lehetetlen amellett érvelni, hogy Marcel Duchamp mindenki által unalomig ismert piszoárja nemcsak a ready-made, hanem a trash art korai megnyilvánulása volt. Az európai képzőművészet kanonikus szabályai szigorúbbak voltak az amerikainál, a kettő közötti különbség a két kontinens kulturális különbségeiből is adódik. Míg az amerikai avantgárd sok esetben a megállíthatatlannak tetsző fogyasztói kultúra kifigurázása volt, Európában mindez a saját, sok évszázados hagyomány által inkorporált kánon és esztétikai szabályrendszer kicselezése, parafrázisa vagy ironikus felforgatása.

A művészkiadványok anomáliái
Tót Endre: Printed Matter 1971-1981

2020. november 19.|Kunszt||

Szombathy Bálint
Az írógép a konceptuális művészek megkerülhetetlen munkaeszköze volt abban az időben, mert a fénymásoló előtti érában alapvető sokszorosító eszköznek is számított, azonban senki sem aknázta ki oly mértékben a ma már muzeális munkaeszközt, mint Tót. Az irodai munkás manírjában legyártott „leveleit” száz- és ezerszámra ontotta lakásműterméből, már a kezdetekben határozottan egyedi tartalmi és stílusjegyeket hagyva hátra a nemzetközi színen, kiválva a küldeményművészek népes hadából.

Vakfoltok struktúrája
Murányi Mózes Márton és Papp Sándor Dávid: Lack of

2020. november 17.|Kunszt||

Kovács Kristóf (Sajnos Gergely)
A hazai kortárs képzőművészeti szcéna és annak helyszínei – legyen szó „kicsi” vagy „nagy” intézményről – gyakorlatilag elkényelmesedtek, komformizálódtak. Ez a jelenség a magyarországi intézményrendszer általános problémáiból, illetve azok eszkalálódásából fakad.

hirdetés

 

Maria Svarbova: Swimming Pool (a Swimming Pool sorozatból)

mindenütt jó, de… — a MODEM Közösségi média projektje
Benczúr Emese és Juhász Nóra: Cleaning

|2020. november 16.|Kiemelt videó Videó||

Szeptember 13-tól új projekt indult a MODEM közösségi média felületein. Hétről-hétre egy pályakezdő, és egy a kortárs képzőművészeti közegben már jól ismert művészt kérnek fel, hogy készítsenek egy közös munkát, amely az otthonra reflektál. Egyfelől a projekt illeszkedik abba a programba, amelynek keretében kiemelten foglalkoznak a legfiatalabb képzőművész generációval. Másfelől pedig szeretnének reagálni az idei év legmeghatározóbb jelenségére.

„Jaj, megáll a világ, ha mi leállunk”
Zenés közösségi híradó a Kartali Asszonykórustól az OFF-Biennále online eseményén

|2020. november 11.|Szélesvászon||

Röviddel a koronavírus 2020. márciusi első hulláma előtt, Alicja Rogalska, Londonban élő lengyel képzőművész, Erdődi Katalin kurátor és Annus Réka népdalénekes a Kartali Asszonykórussal dolgoztak együtt a Pest megyei nagyközségben, az OFF-Biennále részeként megvalósuló HÍRDALCSOKOR című projekten. A HÍRDALCSOKOR Magyarország gazdag népi, elsősorban népzenei hagyományából merít és különböző generációkhoz tartozó nők tapasztalatain keresztül beszél a vidéki élet kihívásairól. A kórustagok a közösen átköltött népdalok segítségével mesélnek politikai és társadalmi rendszerváltásokról, valamint a falusi életmód terén bekövetkezett változásokról, amelyben az egyetlen állandó tényező számukra a mindennapos kemény munka valósága, amelyet éleslátóan és humorral énekelnek meg.

To Adjust the Default Settings
The Common Zone of Painting and Digitality-Influenced Imagery

|2020. november 3.|Art Today||

Orsolya Lia Vető
The traditionally slow genre of painting is capable of challenging the inhumanly fast circulation of digital imagery. Painting interacts with the digital by appropriating, and formally codifying its heterogeneous and ephemeral visual experiences. While utopian notions of the correlation between the human and the machine are becoming blurred, the digital is restructured as something increasingly real and thus permeating the nervous system of contemporary painting.

Kicsoda Walter Crane?

|2020. október 27.|Szélesvászon||

A Kulturális Javak Bizottsága 2008. június 4-i ülésén védetté nyilvánította Walter Crane (1845–1915) Európa elrablása című 1881-ben festett olajképét, az angol műalkotások magyarországi ritkaságára tekintettel. Most pedig ugyanez a festmény a Magyar Nemzeti Bank cégének tulajdonába kerülhet, a műalkotást közbeszerzés útján kívánja megvásárolni az MNB-Ingatlan Kft. De ki is az alkotója a hazai műtárgyállományban egyedülálló és pótolhatatlan jelentőségű képnek, és hogyan kapcsolódik ő Magyarországhoz? Walter Crane, a századforduló neves angol festője és iparművésze, aki 1889-ben a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert egy tapétatervével. Történetesen ez a díjnyertes minta, a Pávakert-tapéta díszítette a budapesti Iparművészeti Múzeum igazgatói lakrészének a falát is.

hirdetés