SZÉLESVÁSZON
Az OFF-Biennále Budapest bemutatja: LEVEGŐT!
Öt hét kortárs művészet (2020. április 24. – május 31.) Két hónap múlva startol az OFF-Biennále Budapest harmadik kiadása, amely öt hét alatt 12, kifejezetten erre az alkalomra megvalósuló projekten keresztül járja körbe a
Rendszerváltás újratöltve
EUFÓRIA? Rendszerváltás-történetek Magyarországról
Szász Csongor
A nagy összefüggések kulisszái csupán kötelező panelek a személyes, a hétköznapi valóságból merítkező értelmezések rengetegében.
Ahol swing van, ott út is van
CAPAZINE – LET’S DANCE
Nemes Z. Márió
A felforgatáscentrikus gondolatmenet egészen következetesen jut el a mainstream intézményrendszeren kívüli (fan)zine formátumhoz, mely az „információterjesztésre alkalmazott nyomtatott sajtó „félrehasználatának” egyik legjobban működő példája volt az internet megjelenéséig.”
Give Me Back My Skin
Kacsák Tamás kiállítása az Aula Galériában
Nagy T. Katalin
A fekete-fehér fotók rendkívül finom modellálása, érzékeny kidolgozottsága, a fiúk arckifejezése rabul ejti tekintetünket, mely aztán zavarodottá válik az applikációk észlelésével, s a felkavaró információs szövegek olvastán.
A múló idő jövőképei
Wellisch Tehel Judit kiállítása
Nagy T. Katalin
A valóságos és a művészi útkeresés párhuzamosan futott. Juditra kezdetben az absztrakt expresszionizmus tett mély benyomást, képei feszültséggel teli érzelmeket tolmácsolnak, organikus motívumai sokszor húscafatokra emlékeztetnek.
Nem minden kép beszél magáért
Mélyáramok
Áfra János
A debreceni MODEM Mélyáramok című kiállítása a koncepcióleírás alapján egy igazán sokat ígérő anyag, amelyet bejárva „fókuszáltan és komplexen tárulhatnak föl a mélyáramok a magyar fotográfiában”, csakhogy ha valaki erre alapozva azzal az előfeltevéssel járja körbe a kiállítóteret, hogy a végére egy átfogó és egységes képet kap majd a magyar fotográfia történetének meghatározó erővonalairól, könnyen lehet, hogy csalódni fog.
Barnie szeret
Metzing Eszter varrottas képei
Révész Emese
Metzing minden képét áthatja a lebegés, a felfüggesztett paradicsomi vásznat, a baldachinos tüllre hímzett babafejeket éppúgy, mint a lávatenger felett lebegő gyerekaktokat. Lebegésük pedig megidézi az emlékek alakváltó természetét, folytonos alakulását, ismétlődő, recitáló formáját. Úgy szivárog át konkrét alakjukon a szorongás, ahogy a festék itatja át a lepedő vásznát.
Napló mobilban elbeszélve
Horváth Csilla kiállítása
Sinkó István
Horváth Csilla naplót írt, a Kahan Art kiállítótermében olvashatóak a naplóbejegyzések. Hogy nem is olvashatóak? Hát persze, mert Horváth Csilla képzőművész, ő képben, plasztikában, installációban, mobilszoborban mondja el, amit érez.
Ez nem kunszt
Maszkok
Jankilevszkij élete és grafikai lapjai
Steiner Judit Ida
Nem véletlen, hogy Jankilevszkij rézkarcsorozatot szentelt a maszkoknak. A legkülönfélébb típusú és arckifejezésű álarcokat látjuk. Grafikai lapunkon például a jobb oldali álarc félelmetes benyomást kelt, mégsem tűnik rosszindulatúnak. Szinte mosolyog. Kissé előretolt alsó ajka elgondolkodóvá teszi. Arcába benyomott orra különös rajzolatot képez. Dús, kócos hajat és nagy szakállt látunk. A haj, a férfiaknál a szakáll is, a zsidóság körében értékes testi dísznek számított már az ókorban is.
Grafikák átváltozása
Péntek Imre
A KOGART egy feltörekvő galériával, a kápolnásnyéki Halász-kastéllyal szövetkezve rendezett kiállítást Kép-történetek címmel, az újabb magyar grafika jeles mestereit vonultatva fel gazdag gyűjteményéből. A Velencei tó környéki intézmény az utóbbi években született újjá. 2016-os indulása után több rangos kiállításnak adott helyet.
Öncenzúra és lázadás
Móré Mihály: A vonal diszciplínája
Áfra János
Móré rendszerint vázlatokat készített olajképeihez, linó- és rézmetszeteihez, és alighanem valamiféle önkorlátozás eredménye, hogy a grafitrajzok sokszor bátrabbak, felkavaróbbak, mint maguk a közszemlére tett munkák. Ezt jól mutatja a Parazsat fúvó (festmény) vagy Parázsfúvó (linónyomat) című kompozíció, amelyet három változatban találunk meg a kiállításon, a grafitrajz előre boruló alakjának kimunkált vázrendszere döbbenetes erővel érzékelteti a halálközelséget, s a fekete körbefestéssel történő kiemelés még hangsúlyosabbá teszi ezt a határhelyzetet.
Közelebb a testhez
Kutatás és oktatás az Anatómia Tanszéken
Széplaky Gerda
Nem pusztán a testépítés, a fogyókúra vagy a szó szerinti testszabászat adják a felszín megrajzolásának egyre tudományosabbá és precízebbé váló technikáját, hanem a divat, a „beöltözés” is, amely ugyancsak a megtestesítés gesztusához tartozik. Csakhogy az emberfelettien szép testek, melyek a vágyképek gyújtópontjában állnak, megkerülik, kicselezik a természetes test tapasztalatát. A kicselezés mögött húzódó motiváció ugyanakkor nagyon könnyen leleplezhető: az örökkévalóvá púderezett test fikciója az esendőség tapasztalata ellenében született meg, azért, hogy ne emlékeztessen a betegségre, az öregségre, az elmúlásra.
Vibration Highway
Győri Andrea Éva munkái
Muladi Brigitta
A közvéleményt és a nyilvános beszédet Európában a szexualitással kapcsolatban évszázadokon át a lelkipásztori gyakorlat és a törvények határozták meg. Saját, normális szexualitásunkról manapság is bátortalanul és a tényeket kerülve beszélünk, nem említve az elhajlásokat, amelyekről, bármennyire is zajlik róluk társadalmi diszkurzus, nem mindig vagyunk képesek indulatok nélkül beszélni. Rendkívüli mennyiségű az elhallgatás, elfojtás, a feszültség.
Erős nők és játszó fiúk
Őstémák Ferenczy Béni érett korszakából
Gulyás Dorottya
Szeptember végén Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében címen nyílt tárlat a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány rendezésében a KOGART tihanyi kiállítóhelyén. Az anyag válogatásakor nem az életmű egészének bemutatását tűztük ki célul, mégis szerettük volna megragadni és átadni Ferenczy művészetének esszenciáját. Ezért úgy döntöttünk, hogy a szobrász érett korszakának két központi témájára fogunk fókuszálni: a michelangelóian izmos női aktokra és az önvallomásszerű siheder fiúalakokra.
Mattis Teutsch János, a fák festője
Éber Miklós Kerek száz évvel ezelőtt Franz Marc és Mattis Teutsch János – két tematikailag előd és utód nélküli festő – voltak azok, akik elsőként megoldották az állatok és a fák antropomorfisztikus ábrázolásának problémáját.
Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata
Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János
Festés-fotózás
Palotai János
Voltak, akikre Kazimir Malevics hatott, másokra a konstruktivizmus, Alekszandr Rodcsenko vagy Anselm Kiefer. Baranyay véleménye általánosítható. Fotót rajzként/vázlatként korábban sokan használtak – Cézanne, Munkácsy –, mi több, Henri de Toulose-Lautrec az Étkezés utánt Paul Sescan fotója alapján festette meg (1871).