Trafó Galéria
  • Kódképek – Digitális grafika, digitális festészet és határaik

    Kódképek – Digitális grafika, digitális festészet és határaik

    Láng Eszter
    Csízy itthon ugyanabban az időben kezdett érdeklődni az új technikai eszközök iránt, mint külhonban Molnár Vera. De míg Molnár budapesti főiskolai tanulmányai alatt, a kubistákkal megismerkedve közelített a geometrikus művészethez, majd készített programot a hetvenes évek közepén a számítógépes művészet lehetőségeit kutatva, s kezdte alkalmazni az informatikát eszközként, „a művészi alkotómunka felgyorsítójaként”.

  • Seres, a rejtőzködő

    Seres, a rejtőzködő

    Sinkó István
    Miskolc és Mumbai, Miami és a Falk Miksa utca között fel-, majd eltűnik megint Seres László festőművész, restaurátor. Többször felfedezett és számtalanszor visszavonult alkotó, az a festő, aki a magyar absztrakt expresszionizmust vérével, lelkével képviselte, és akinek legutóbbi, letisztult munkái épp a Missionart kiállítótermében szerepelnek.

  • Putyin forró aláírása és a nyilazó magyarok – Interjú Antal Balázzsal

    Putyin forró aláírása és a nyilazó magyarok – Interjú Antal Balázzsal

    Áfra János
    A kritikus attitűdöt egy nagyszerű dolognak találom, a képzőművészet eszköztárával frappánsan képes rávilágítani problémás helyzetekre. Az általad említett MAGMA-s anyag egy jóval vadabb történet volt, illetve egy olyan időszak terméke, amikor a nemzeti érzülettel kapcsolatos mémek még nem szabadultak el, ezért is kavart port a tárlat. Az utóbbi 5–6 évben viszont ez a jelenség annyira beépült a társadalom mindennapjaiba, hogy ha látunk egy mémet, amiben egy szimbólum kiforgatása, illetve átlényegítése szerepel, már sokkal kevésbé rendelkezik olyan energiával, amire felkapnák a fejüket az emberek. Az interneten keringő mémek a köztudat részévé váltak, beépültek.

  • Nyitott ajtó a műteremre – Jeges Ernő kiállítása

    Nyitott ajtó a műteremre – Jeges Ernő kiállítása

    Sinkó István
    Jeges tájképfestőként, életképek, aktok majd történelmi pannók és egyházi falfestmények alkotójaként vált ismertté, valamint szervezője volt a Szentendrei Művésztelepnek (vezette is 1945 ig). 1945-től haláláig, 1956-ig háttérbe szorítva, alkalmi megrendelésekkel tartotta fent magát. Életműve, a nem progresszív magyar festészet (melyet a római iskolán kívül a Gresham-körös jelezővel is szokás illetni) fontos és meghatározó szerepet játszott a két világháború között. E teljesítmény feldolgozása mostanában történik meg, hozzájárulhat ehhez a zebegényi kis kiállítás...

Seres, a rejtőzködő

szeptember 13, 2017|Kategória: ONLINE|Címkék:|

Sinkó István
Miskolc és Mumbai, Miami és a Falk Miksa utca között fel-, majd eltűnik megint Seres László festőművész, restaurátor. Többször felfedezett és számtalanszor visszavonult alkotó, az a festő, aki a magyar absztrakt expresszionizmust vérével, lelkével képviselte, és akinek legutóbbi, letisztult munkái épp a Missionart kiállítótermében szerepelnek.

Új Raffaello-művekre bukkantak a Vatikánban

szeptember 13, 2017|Kategória: Szélesvászon|Címkék:|

A Konstantin-terem renoválás előtt A Vatikáni Múzeum Nagy Konstantin római császárról elnevezett fogadótermének retusálása közben két allegorikus női alakot ábrázoló festményről derült ki, hogy azok mégis Raffaello Sanziótól származnak. Az ismert tény volt, [...]

Leszerelik Cattelan vécécsészéjét

szeptember 13, 2017|Kategória: Szélesvászon|Címkék:|

Maurizio Cattelan: Amerika, 2016 Szeptember 15-ig „látogatható” Maurizio Cattelan Amerika című, 18 karátos vécécsészéje, melyet közel egy éve a Guggenheim Múzeum mosdójában helyeztek el. A vécéként is funkcionáló mű nagy népszerűségnek örvendett, a [...]

Magyar művészek a linzi Ars Electronica Fesztiválon

szeptember 13, 2017|Kategória: Szélesvászon|Címkék:|

Mesterséges intelligencia, a másik én – a kiállítás plakátja Az Ars Electronica Fesztivált 1979 óta rendezik meg, kezdetben kísérleti projektnek indult, ahol a művészet, a technológia és a társadalom viszonyát tanulmányozták a felső-ausztriai [...]

Putyin forró aláírása és a nyilazó magyarok – Interjú Antal Balázzsal

szeptember 4, 2017|Kategória: ONLINE|Címkék:|

Áfra János
A kritikus attitűdöt egy nagyszerű dolognak találom, a képzőművészet eszköztárával frappánsan képes rávilágítani problémás helyzetekre. Az általad említett MAGMA-s anyag egy jóval vadabb történet volt, illetve egy olyan időszak terméke, amikor a nemzeti érzülettel kapcsolatos mémek még nem szabadultak el, ezért is kavart port a tárlat. Az utóbbi 5–6 évben viszont ez a jelenség annyira beépült a társadalom mindennapjaiba, hogy ha látunk egy mémet, amiben egy szimbólum kiforgatása, illetve átlényegítése szerepel, már sokkal kevésbé rendelkezik olyan energiával, amire felkapnák a fejüket az emberek. Az interneten keringő mémek a köztudat részévé váltak, beépültek.

Nyitott ajtó a műteremre – Jeges Ernő kiállítása

augusztus 29, 2017|Kategória: ONLINE|

Sinkó István
Jeges tájképfestőként, életképek, aktok majd történelmi pannók és egyházi falfestmények alkotójaként vált ismertté, valamint szervezője volt a Szentendrei Művésztelepnek (vezette is 1945 ig). 1945-től haláláig, 1956-ig háttérbe szorítva, alkalmi megrendelésekkel tartotta fent magát. Életműve, a nem progresszív magyar festészet (melyet a római iskolán kívül a Gresham-körös jelezővel is szokás illetni) fontos és meghatározó szerepet játszott a két világháború között. E teljesítmény feldolgozása mostanában történik meg, hozzájárulhat ehhez a zebegényi kis kiállítás...

A Morozov testvérpár gyűjteménye Párizsban

augusztus 29, 2017|Kategória: Szélesvászon|Címkék:|

Pierre-Auguste Renoir: Jeanne Samary portréja, 1877, olaj, vászon, 56 x 46 cm A Luis Vuitton Alapítvány folytatja Modern című rendezvénysorozatát Párizsban, együttműködésben a világ nagy múzeumaival. A mostani kiállítás során találkozhatunk többek közt [...]

Oscar Wilde emlékére

augusztus 29, 2017|Kategória: Szélesvászon|Címkék:|

David McDermott és Peter McGough: Oscar Wilde letartóztatása a Cadogan Hotelben Idén szeptembertől látható a New York-i Russel-kápolnában a brooklyni művészpáros, David McDermott és Peter McGough installációja, amelyet Oscar Wilde-nak és a [...]

Nyomtatásban megjelent korábbi cikkek

  • Fátyol Zoltán: Kariatidák A jelenlegi kiállítás belső tere

Tárgyak a Malomgát homokjában, avagy egy különös magánmitológia

Kölcsey Központ, Bényi Árpád-terem, Debrecen, 2015. I. 31-ig Láng Eszter Fátyol Zoltán: Kariatidák A jelenlegi kiállítás belső tere Valószínűleg mindenkinek megvan a maga magánmitológiája. Fátyol Zoltáné nagyon mélyen a gyermekkorban [...]

Közvetve – személyesen

Budapest, 2013, 196 oldal Balázs Sándor Vélt vagy valós igény kielégítésére vállalkozott Lóska Lajos, amikor a magyar grafika, szűkebb értelemben a sokszorosító – rézkarc, litográfia, szita, ofszet és számítógépes – eljárásokkal készült [...]

A deleuze-i és a baconi látás

Fordította Seregi Tamás, Budapest, Atlantisz, 2014, 248 oldal Kovács Flóra Gilles Deleuze Francis Bacon művészetét taglaló könyve, a Francis Bacon. Az érzet logikája című, nemrég jelent meg magyarul. E kötet valójában Deleuze [...]

  • Nikmond Beáta: Szobor XXIV. 2008/2009, gránit, 77x24x20 cm

50 év munkái

Nagy Balogh János Kiállítóterem, 2015. I. 30-ig Mohay Orsolya Nikmond Beáta: Szobor XXIV. 2008/2009, gránit, 77x24x20 cm Nikmond Beáta az 1960-as évek elejétől foglalkozik szobrászattal. Viszonylag gyorsan kifejlődő stílusának nincsenek [...]

  • Bartusz György: Tér-idő plasztika I–II., 1993 alumínium, 50x15x15 cm; 66x15x15 cm

Kassai kaleidoszkóp

Kelet-szlovákiai Múzeum, Kassa, 2015. I. 25-ig Lóska Lajos Bartusz György: Tér-idő plasztika I–II., 1993 alumínium, 50x15x15 cm; 66x15x15 cm A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak munkáiból nyílt kiállítás Kassán a hajdan [...]

Ez nem kunszt

Homo photographicus. A kortárs fotó mint a polgárság gondolkodásának lenyomata

Balla Gergely
A századforduló korabeli amatőr fotográfiája és a független fotográfia kultúrantropológiai szempontból is vizsgálható, a polgárság és az értelmiség szellemiségét, érdeklődését, kulturális és vizuális örökségét tükrözik. E polgárságból a fényképezőgép által is reflektált világlátással és modern szemlélettel emelkedtek ki olyan ismert tehetségek, mint Balogh Rudolf, Székely Aladár, továbbá Az Amatőr című folyóiratot szerkesztő, kevésbé ismert Kohlman Artúr, s végül a sok regionális jelentőséggel bíró „kismester”, Sági János