Lakner László festményei minőségi magyar kortárs kollekció része lehetnek
A magyar kortárs képzőművészet emblematikus alakjának, a Kossuth-díjas Lakner Lászlónak az alkotásai gyarapíthatják az MNB-Ingatlan Kft. kialakulóban lévő gyűjteményét.

Lakner László: Számok, 1995, olaj, akril, vászon, 200×150 cm

Az Iparterv az 1960-70-es évek nagyhatású művészköre volt, amelynek tagjai csak lazán kapcsolódtak egymáshoz, de összekötötte őket a kor nemzetközi művészeti törekvéseinek ismerete, mely törekvéseket hazai szempontok szerint formálták át. Két legendássá vált, és az utánuk jövő generációkra mélyen ható kiállításon mutatkoztak be, 1968 és 1969 végén az Iparterv Vállalat székházában, innen az elnevezésük.  Lakner László 1974-ben Németországban telepedett le, több nyugati galériával is dolgozott együtt, festményeinek árszintje az itthon élő művészeknél korábban közelített a nemzetközi árszínvonalhoz.

Az Iparterv generáció tagjait képviselő kortárs magyar galériák a hazai kortárs színtér meghatározó, több mint egy évtizede stabilan működő szereplői, nyugat-európai és tengerentúli kortárs művészeti vásárok állandó résztvevői. Mind a galériák, mind a művészek nemzetközi sikerét segítette, hogy a nyugati múzeumok nyitottá váltak Közép- és Kelet- Európa művészete felé. Fontos lett a nemzetközi intézmények és szakemberek számára a nézőpontok kiterjesztése azokra a területekre, amelyek eddig kiestek a látóterükből, különös tekintettel az egykori keleti blokkhoz tartozó országok művészetére, a vasfüggönyön túl alkotó művészekre.

A folyamat eredményeképpen olyan jelentős múzeumok gyarapították gyűjteményüket magyar művészek alkotásaival, mint a Tate Modern Londonban, a MoMA, a Metropolitan Museum New Yorkban és a Centre Pompidou Párizsban. A helyszínek egyben a világ művészeti központjai is, ezek az intézmények a szakma és a közönség érdeklődésének középpontjában állnak, ráadásul kiemelt turisztikai célpontok, tehát egy-egy ilyen múzeumi vásárlás hosszú távon is sokat lendít a művészek ismertségén.

A jelentős nemzetközi érdeklődés komoly hatást gyakorolt az Iparterv generáció tagjainak kereskedelmi besorolására is, a legtöbb művész árszintje kategóriákat ugrott, és a folyamatnak még koránt sincs vége. A nyugati közintézmények és magángyűjtők figyelme elsősorban a neoavantgárd, s ezen belül is az Iparterv generáció tagjainak művészete felé fordult a leginkább, a magyar kortárs alkotók közül.

Az MNB-Ingatlan Kft. gyűjteményépítésében a kortárs alkotók kerültek fókuszba, első lépésként Bak Imre festmények megvásárlására indítottak el közbeszerzési eljárást. Az új intézményi kollekció létrehozása segít abban, hogy az elmúlt évtizedben klasszikussá vált legnevesebb magyar képzőművészek életművének, fontos korszakainak jelentős darabjaiból álló műtárgyegyüttesek egy része egyben maradhasson, és kutatható legyen. A felépülő kollekció központi magja az elmúlt évtizedben nemzetközi sikereket arató neoavantgarde és geometrikus absztrakt irányzatok alkotóinak művészete. (A gyűjteményépítés folyamatáról lásd keretes írásunkat.)

– A kortárs gyűjteményépítésünkkel igyekszünk visszavonhatatlanná tenni a kortárs színtér elmúlt évtizedben elért eredményeit a magyar neoanavatgarde elismertetésében. Vásárlási döntéseinknél minden egyes esetben a Szakértői Bizottság javaslataira támaszkodtunk, kizárólag szakmai szempontok figyelembe vételével határozunk – mondta a most kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán Kaiser Vizi Kata, a projekt szakmai koordinátora, az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője. Szerinte a járvány okozta helyzetben a céges és intézményi vásárlások segítik a kortárs művészeti szcéna talpon maradását.

A közbeszerzési eljárás keretében most megvásárlandó 18 Lakner művel a hazai közintézményi művészeti vagyon is jelentősen gyarapszik. Lakner László a hazai piacon is keresett művész, múzeumi kvalitású, hatvanas évekbeli főműve a Metamorfózis 42 millió forintos leütési áron, hazai aukciós életműrekorder képként kelt el 2019 novemberében a Virág Judit Galéria aukcióján. A kép tényleges vételára ennél magasabb, hiszen még az aukciósház 20 százalékos jutalékát is meg kellett fizetni a nyertes licitálónak.

Lakner László: Cím nélkül, 1996, kreisen, olaj, vászon, 200×169 cm

Lakner László művészete

Lakner László (Budapest, 1936-) életműve átível a hatvanas évek Budapestjének, a hetvenes évek Nyugat-Berlinjének és a nyolcvanas évek New Yorkjának művészeti törekvésein. Komplex életműről van szó, aminek figurális és absztrakt szála az ötvenes évek vége óta párhuzamosan fut, az egész oeuvre-t játékosság és nagyvonalúság jellemzi.

Itthon a szürnaturalizmus, a pop art, a fotórealizmus alkotói közé sorolják, Németországban, ahol a hetvenes évek közepe óta él, az irodalmi referenciákkal telített szkripturális festészet képviselőjeként tartják számon. Sokan osztják azt a megállapítást, hogy Magyarországon és Németországban két karakteresen eltérő életművet épített, ám abban mindenki egyetért, hogy egyik nem értelmezhető a másik nélkül. Németországban keresett művésznek számít, számos németországi köz- és magángyűjteményben megtalálhatóak alkotásai, de sosem szakadt el a magyar képzőművészeti közegtől, több egyéni kiállításon, illetve csoportos tárlaton szerepeltek munkái. Tanári működésének köszönhetően Németországban is művészgenerációkra volt hatással. Közel húsz évig tanított az Esseni Egyetem művész- és dizájnerképző szakán.

Lakner 1964-ben látogatóként eljutott a Velencei Biennáléra, s itt találkozott az akkori biennálé fődíjas pop art művész, Robert Rauschenberg képeivel, ami nagy hatással volt rá. Ezért is szokták Laknert a magyar pop art megteremtőjének nevezni.  Ő maga háromszor szerepelt a Velencei Biennálé nemzetközi kiállításain (1972, 1976, 1990), és az 1977-es kasseli documenta három részlegére is beválogatták műveit.

Németországba történő emigrálása után írásalapú és posztkonceptuális festményeket alkot, az egzisztenciális szorongás, az idegenség, illetve a nyelvek és kultúrák közötti fordítás kérdéskörei rendszeresen visszatérnek művészetében. Tudatosan játszik a magyar nyelv lefordíthatatlanságával idegen közegekben, New Yorkban és Berlinben. A nyolcvanas évektől egyre több kulturális, művészettörténeti és irodalmi idézet jelenik meg alkotásain, mely egyfajta „képzeletbeli múzeummá” formálta át életművét.

Művészete gyakran megújult, ezért sem köthető egyetlenegy irányzathoz, a művész nyitottsága az avantgarde kísérletező szemléletével is összefügg. Gyakran foglalkozott a kiszámítható és a véletlen kérdéskörével. Lakner nem kötelezi el magát a piktúra egyetlen válfaja mellett sem, inkább a festészet határait és korlátait kísérli meg tágítani: nem pusztán képeket alkot, hanem a festészet különböző aspektusait mutatja fel művei által. Nemcsak a festészethez, a világhoz is reflektív a viszonya, gyakran foglalkozik az identitás kérdésével.

Művészetében az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált a történelmi múlt mellett a saját múltjának és korábbi alkotói periódusainak a vizsgálata, ám mindez korántsem jelent visszafordulást – az új Lakner-munkák frissessége rácáfolni látszik az idő múlására. Berlinben él és dolgozik. 1998-ban Kossuth díjjal tüntették ki.

Lakner László: Rodcsenko, 2012, olaj, vászon, 198,5 x 150 cm

A gyűjteményépítés folyamata

A nemzeti képzőművészeti örökség védelme és a művészeti mecenatúra fontos a Magyar Nemzeti Bank számára, ennek a tevékenységnek a része egy olyan kortárs gyűjtemény létrehozása, amely megakadályozza a legnevesebb magyar alkotók életművének szétszóródását. Az MNB-Ingatlan Kft. számára vásárlásra felterjesztett műtárgyak listáját Dr. Fabényi Júlia a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója; Dr. Keserü Katalin művészettörténész, a Műcsarnok egykori igazgatója, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa és Dr. Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnöke állítja össze. A Szakértői Bizottság tagjai arra kaptak felkérést, hogy a hazai kortárs galériák képviselőivel egyeztetve tegyenek javaslatot, mely művészektől milyen műtárgyakat érdemes vásárolni. Javaslataikat értékmegjelöléssel, szakanyaggal alátámasztva terjesztik a Műalkotás Beszerzési Bizottság elé, amely a kiszemelt művekről szakértői véleményt is beszerez.