Az élet kártyajáték, csak nem ismerjük a játékszabályokat
Bánkúti Gergő: Tarot

Garami Gréta

Bánkúti Gergő fiatal képzőművész 2019-ben végzett a MKE festő szakán. Az Óbudai Kulturális Központ Tarot című kiállításán a diplomamunkáját mutatja be, amely egy 22 darabból álló, különböző méretű és formájú, olajjal és ceruzával készített festménysorozat. A sorozat egyes darabjai mindvégig egyetlen logika szerint épülnek fel: az alapozatlan ünnepi tisztaságú hófehér vásznon három egymás mellé helyezett, környezetéből kiragadott, egymástól teljesen idegen, átlényegített tárgy és egy ceruzával, angolul írt mondat szerepel.

Bánkúti Gergő: Tarot ╱ Óbudai Kulturális Központ ╱ 2020

Az első motívum egy Tarot-kártyalap a Tarot ún. nagy árkánumai közül, melyek egyben a képek címadói is. Ezek mellett mindig egy-egy szál, a növényhatározók analizáló, enciklopédikus módszerével, azaz botanikus hűséggel megfestett, szimbolikájával vagy színével, formájával kapcsolódó virág következik. Majd egy-egy apró, hétköznapi, alapvetően bagatell tárgy látható: egy kulcs, egy teatojás, egy fogkefe, egy szemcsepp, egy ujjfestékes tubus, egy öngyújtó, egy törött vonalzó. A sort lezáró rövid mondatok hol mindennapi dialógusokból kiemelt részletek – például Jó éjt (Szeretők) – hol egyszerűen a képsort gondolatilag kiegészítő szövegdarabok: a női szerepekre utaló Játékok és mágusok (Papnő) vagy az önvallomásszerű, Nem tudom elrejteni (Igazság). A képeken fontos szerepet kap az üresség, a hiánnyal való építkezés. A tárgyak úgy kerülnek – ránézésre véletlenszerűen – egymás mellé a tiszta, háttér nélküli vászonfelületen, ahogyan a kártyalapokat vetik a fehér abroszon, így a mindössze néhány darabból álló motívumsor gazdag szimbolikával telítődik, és a tárgyak, szövegek révén a kártyák ősisége összekapcsolódik a jelen személyes mindennapjaival.

Bánkúti Gergő: Tarot ╱ Óbudai Kulturális Központ ╱ 2020

Bánkúti Gergő: Tarot ╱ Óbudai Kulturális Központ ╱ 2020

Mindezt Bánkúti Gergő rendkívüli aprólékossággal és valósághű módon festi meg, a szemet becsapva, tromp l’oeil hatással, ugyanakkor a megfestett koncept műfaját alkalmazva. Ez a részletező, már-már meditatív koncentrációval rokon ábrázolásmód és a folklórból merítő téma Bánkúti Gergőnek már a korábbi munkáira is jellemző volt. Képein a nógrádi szülőfalu mindennapos látványvilága, például a házi hímzések hatása jelent meg, vagy apró krumpliszobraiban a falusi vallásosság nippjei köszöntek vissza. A kiindulást adó Tarot-kártya Bánkúti számára azonban nem a jóslásra használt, ezoterikus cigánykártyák világát jelenti, és nem is a 22 darabos héber abc-vel és a Kabbalával való összefüggést, hanem egy sajátos és komplex vizuális világot képvisel, egy olyan szimbólumtárat, amelyekben a sorsfordító életpillanatok és jelenségek ősi, közös képi sémái, jungi archetípusai fedezhetők fel.

Bánkúti Gergő: Tarot ╱ Óbudai Kulturális Központ ╱ 2020

A sorozat első, pontosabban nulladik és központi darabja a Bolond, amit sokszor a Vándorral is azonosítanak. (A lap egyébként általában hiányzott a korai Tarot-pakliból, vagy számozatlan volt, a későbbi játékokban ebből keletkezett a dzsóker.) A Bolond a sorozat kulcsgondolatát tartalmazza: önironikus tükörkép, és egyben az úton lét, az önreflexió, az önmegismerés folyamatának jelentését hordozza, azt, ahogyan a sorozat egyes darabjaiban a művész – és persze erre hívva a néző is – végigjárja, átelmélkedi a kártya és az élet egyes állomásait. Bánkúti Gergő olvasatában minden lap egy létállomást képvisel, egy életszakaszt vagy életfeladatot a születéstől a halálig. Egy változást a személyiségben, amelyeknek tartalmát a lapokhoz kapcsolódó tárgyak – egyébként sokszor nagyon humorosan – fejtenek ki. A Bolond stilisztikailag is különbözik a többi képtől: ez az egyetlen, amelyen valóban ready made-ek, a vászonra applikált, készen kapott tárgyak láthatók.

Bánkúti Gergő: Tarot ╱ Óbudai Kulturális Központ ╱ 2020

Bánkúti Gergő: Tarot ╱ Óbudai Kulturális Központ ╱ 2020

A látszólagos véletlenszerűség ellenére a koncepció részét képezi a képek mérete, tájolása, formája is: az azonos vagy hasonló méretű és formájú darabok párokat alkotnak. Az Óbudai Kulturális Központ rendezésében – noha a sorozat, épp ahogyan a kártya maga is, különböző rendszerek szerint „vethető” – a képsor szinte tökéletes szimmetriában látható, ritmusa, hullámzása, az egymásnak ellentmondó vagy összetartozó képek váltakozása így tovább erősíti az életsors-metaforát.

Bánkúti Gergő Tarot-projektje különlegesen egyesíti a konceptualitás gondolkodásmódjának eszközeit, a tartalomközpontú, önelemző, szubjektumból kiinduló megközelítést a legtradicionálisabb festészeti nyelv, a mimézis szemléletével. A számtalan jelentésréteget megszólaltató talált tárgyak, a szerialitás, a befogadó asszociációi számára nyitott többféle értelmezési lehetőség és a szöveghasználat a háromdimenziós valós látványból – és nem fotóból – kiinduló ábrázolással és nem utolsó sorban a műtárgy materializmusával, a kivitelezés szakmai-technikai igényességével párosul. Bánkúti Tarot-sorozata annak az új generációnak a felfogásáról szól, amelynél a műtárgy anyagi volta és érzékisége, a manuális eszközök előtérbe kerülése és a gondolatiság megjelenítése azonos kvalitásértékkel bír, és már nem állítja e kettőt kibékíthetetlenül szembe egymással.

Bánkúti Gergő: Tarot ╱ Óbudai Kulturális Központ ╱ 2020

 

BÁNKÚTI Gergő: Tarot

ÓBUDAI KULTURÁLIS KÖZPONT

2020. december 11. – 2021. január 30.

Garami Gréta
Garami Gréta művészettörténész, kurátor, az ELTE művészettörténet tanszékén szerzett diplomát, ill. a PPKE teológiai karán tanult. 2010-ben a MOME művészeti menedzser szakirányán képezte tovább magát. 2012 óta az Óbudai Kulturális Központ kurátora, ahol elsősorban kortárs festészeti kiállítások szervezésével foglalkozik. Érdeklődési körébe a szakrális kortárs képzőművészet és a tradicionális képzőművészeti kvalitásokat is mutató műtárgycentrikus újexpresszív festészet tartozik. 2018-ban a Fashion Street fiatal képzőművészeket támogató projektjének zsűritagja volt. Tagja a Magyar Festészet Napja Alapítványnak, évek óta dolgozik együtt az óbudai T-Art Alapítvánnyal. 2018 óta az alapítvány művészeti vezetője, a 600 darabot számláló T-Art Kortárs Gyűjtemény gondozója, ahol a gyűjtemény feldolgozása, publikálása, a gyűjteményépítés folytatása tartoznak a feladatai közé.